Egy kutatás szerint az iskolák és óvodák bombázása szándékos, tudatos támadások, nem pedig a véletlenek eredménye.
Minden hetedik iskola megsérült Kelet-Ukrajnában az orosz-ukrán háború első évében - derítette ki a SkyNews.
A Center for Information Resilience gyűjtése szerint 2022. feburár 24. és 2023. február 24. között mintegy 381 olyan incidens történt, melynek során iskolák, egyetemek, árvaházak és óvodák sérültek meg Ukrajnában a háború miatt. Az ukrán kormány jelentése alapján ezek miatt a harcok miatt több mint 2677 oktatási intézmény megsérült, 331 pedig teljesen megsemmisült, gyakran olyan területeken is, amik egyébként távol vannak a frontvonaltól, ezért feltételezhetően célzott támadásnak estek áldozatául.
Harkivban az elemzőink azt tapasztalták, hogy 2022 júliusában megnőtt az iskolákban keletkezett kár, mert miután a frontvonal eltávolodott Harkov városától, az iskolákat még mindig sújtották támadások. A megrongálódott iskolák környékére vonatkozó elemzések azt sugallták, hogy ez inkább volt szisztematikus célzás, mintsem a válogatás nélküli lövöldözés mellékterméke - tette hozzá Belén Carrasco Rodríguez, a kutatás vezetője.
A World Vision International becslései szerint a konfliktus kezdete óta 3,6 millió ukrán gyerek feltehetően kimarad az oktatásból a háború miatt. Az igazolt támadások legnagyobb része Donyeck keleti régiójában történt, ahol a háború leghevesebb harcai folytak. Itt legalább 207 oktatási intézményben keletkezett kár, ami a régió minden hetedik iskolája, de a Bahmut környéki Soledar 12 iskolája közül is legalább 10 megsérült, Mariupolban pedig 2022 áprilisa és májusa között legalább 40 oktatási intézményt ért rakétatámadás.
A kutatás szerint egyébként az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken a frontvonaltól több mint 10 kilométerre lévő iskolákban 17-szer nagyobb volt a csapás valószínűsége, mint az orosz ellenőrzés alatt álló területeken lévő iskolákban. Az óvodák esetében 33-szoros volt a különbség. Ez is azt igazolja tehát, hogy az ukrán oktatási intézmények tudatos célpontok a támadások során.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
