Orosz Anna szülői transzparenst vitt a parlamentbe, megvonták tőle a szót

Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár szerint azonban „roppant kétszínű a baloldal” a pedagógusok béremelésének ügyében.

  • Tarnay Kristóf

„Ezt a transzparenst vittem be magammal szerdán az Országgyűlésbe, amit egy helyi szülő készített. A Fidesz erre úgy reagált, hogy megvonták tőlem a szót és figyelmeztetésben részesítettek” – írta Facebook-oldalán a momentumos országgyűlési képviselő Orosz Anna. (Korábban is előfordult már, hogy előre be nem jelentett szemléltetésre hivatkozva megvonták a szót, vagy akár bírságot is kiosztottak, jellemzően ellenzéki képviselőknek.)

Orosz a

„zebraszerda” nevű tiltakozási formára

utalva azt írta, nem ártana, ha „ha minél több fideszes képviselő szembesülne a szülők véleményével és felháborodásával”. Szerinte a „hóban, fagyban” tiltakozó szülők tiszteletet érdemelnek, ellentétben a kormánypárti politikusokkal, akik „egy transzparenstől is megriadnak a Parlamentben”.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára viszont pénteki sajtótájékoztatóján arról beszélt: szerinte „roppant kétszínű a baloldal” a pedagógusok béremelésének ügyében. „Miközben itthon a pedagógusokat arra biztatják, hogy demonstráljanak a béremelések mellett, aközben ők minden nap Brüsszelben azért dolgoznak, hogy az ehhez a béremeléshez szükséges uniós forrás soha ne érkezzen meg” – tette hozzá.

Rétvári szerint „a pedagógus-szakszervezeteket előre küldik, majd utána hátba szúrják”. A kormánypárti politikus szerint mintegy 800 milliárd forintot terveznek uniós forrásból pedagógusbér-emelésre fordítani. 2030-ig pedig, hogy a bérek vásárlóértékét megőrizzék, ez az összeg folyamatosan emelkedne, ezzel együtt további 5600 milliárd forint állami forrást is mellé tennének. Az államtitkár szerint, ha az uniós források csak az év második felében érkeznek meg, a pedagógusok akkor is visszamenőlegesen megkapják a különbözetet.

A minap egyébként az derült ki, hogy a béremelésekre szánt uniós források egyik legfőbb akadálya a kormány által bevezetni szándékozott új pedagógus-jogviszony lehet, közismertebb nevén a státusztörvény. Ugyanis az Európai Bizottság elvárásai mentén a forrásért tett vállalásokkal elég egyértelműen szembe megy a tervezet tartalma. Ez pedig veszélyeztetheti ezeknek a forrásoknak a hazánkba érkezését.

(Kiemelt képünk forrása: Orosz Anna Facebook-oldala.)

 

Hozzászólások

Totyik Tamás: kihívás elé állítja az iskolákat az alsós javaslatcsomag a 2026/2027-es tanévben

35 perces tanóra, kevesebb házi feladat és a diákok szöveges értékelése - csak néhány olyan intézkedés, melyet bevezethetnek alsóban az iskolák a szeptember elsején kezdődő 2026/2027-es tanévben. Totyik Tamás, Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint az oktatási minisztérium új intézkedéscsomagja több olyan gyakorlatot legalizál, amelyet a tanárok eddig is alkalmaztak. Ugyanakkor többek között a diákok szöveges értékelése, a csengetési rend átalakítása nem lesz egyszerű feladat.

PSZ: „Bármilyen egyedi, szupertehetséges pedagógus bekerül egy rosszul működő intézménybe, halálra van ítélve”

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu