Orosz Anna szülői transzparenst vitt a parlamentbe, megvonták tőle a szót

Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár szerint azonban „roppant kétszínű a baloldal” a pedagógusok béremelésének ügyében.

  • Tarnay Kristóf

„Ezt a transzparenst vittem be magammal szerdán az Országgyűlésbe, amit egy helyi szülő készített. A Fidesz erre úgy reagált, hogy megvonták tőlem a szót és figyelmeztetésben részesítettek” – írta Facebook-oldalán a momentumos országgyűlési képviselő Orosz Anna. (Korábban is előfordult már, hogy előre be nem jelentett szemléltetésre hivatkozva megvonták a szót, vagy akár bírságot is kiosztottak, jellemzően ellenzéki képviselőknek.)

Orosz a „zebraszerda” nevű tiltakozási formára utalva azt írta, nem ártana, ha „ha minél több fideszes képviselő szembesülne a szülők véleményével és felháborodásával”. Szerinte a „hóban, fagyban” tiltakozó szülők tiszteletet érdemelnek, ellentétben a kormánypárti politikusokkal, akik „egy transzparenstől is megriadnak a Parlamentben”.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára viszont pénteki sajtótájékoztatóján arról beszélt: szerinte „roppant kétszínű a baloldal” a pedagógusok béremelésének ügyében. „Miközben itthon a pedagógusokat arra biztatják, hogy demonstráljanak a béremelések mellett, aközben ők minden nap Brüsszelben azért dolgoznak, hogy az ehhez a béremeléshez szükséges uniós forrás soha ne érkezzen meg” – tette hozzá.

Rétvári szerint „a pedagógus-szakszervezeteket előre küldik, majd utána hátba szúrják”. A kormánypárti politikus szerint mintegy 800 milliárd forintot terveznek uniós forrásból pedagógusbér-emelésre fordítani. 2030-ig pedig, hogy a bérek vásárlóértékét megőrizzék, ez az összeg folyamatosan emelkedne, ezzel együtt további 5600 milliárd forint állami forrást is mellé tennének. Az államtitkár szerint, ha az uniós források csak az év második felében érkeznek meg, a pedagógusok akkor is visszamenőlegesen megkapják a különbözetet.

A minap egyébként az derült ki, hogy a béremelésekre szánt uniós források egyik legfőbb akadálya a kormány által bevezetni szándékozott új pedagógus-jogviszony lehet, közismertebb nevén a státusztörvény. Ugyanis az Európai Bizottság elvárásai mentén a forrásért tett vállalásokkal elég egyértelműen szembe megy a tervezet tartalma. Ez pedig veszélyeztetheti ezeknek a forrásoknak a hazánkba érkezését.

(Kiemelt képünk forrása: Orosz Anna Facebook-oldala.)

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.