Orosz Anna szülői transzparenst vitt a parlamentbe, megvonták tőle a szót

Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár szerint azonban „roppant kétszínű a baloldal” a pedagógusok béremelésének ügyében.

  • Tarnay Kristóf

„Ezt a transzparenst vittem be magammal szerdán az Országgyűlésbe, amit egy helyi szülő készített. A Fidesz erre úgy reagált, hogy megvonták tőlem a szót és figyelmeztetésben részesítettek” – írta Facebook-oldalán a momentumos országgyűlési képviselő Orosz Anna. (Korábban is előfordult már, hogy előre be nem jelentett szemléltetésre hivatkozva megvonták a szót, vagy akár bírságot is kiosztottak, jellemzően ellenzéki képviselőknek.)

Orosz a „zebraszerda” nevű tiltakozási formára utalva azt írta, nem ártana, ha „ha minél több fideszes képviselő szembesülne a szülők véleményével és felháborodásával”. Szerinte a „hóban, fagyban” tiltakozó szülők tiszteletet érdemelnek, ellentétben a kormánypárti politikusokkal, akik „egy transzparenstől is megriadnak a Parlamentben”.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára viszont pénteki sajtótájékoztatóján arról beszélt: szerinte „roppant kétszínű a baloldal” a pedagógusok béremelésének ügyében. „Miközben itthon a pedagógusokat arra biztatják, hogy demonstráljanak a béremelések mellett, aközben ők minden nap Brüsszelben azért dolgoznak, hogy az ehhez a béremeléshez szükséges uniós forrás soha ne érkezzen meg” – tette hozzá.

Rétvári szerint „a pedagógus-szakszervezeteket előre küldik, majd utána hátba szúrják”. A kormánypárti politikus szerint mintegy 800 milliárd forintot terveznek uniós forrásból pedagógusbér-emelésre fordítani. 2030-ig pedig, hogy a bérek vásárlóértékét megőrizzék, ez az összeg folyamatosan emelkedne, ezzel együtt további 5600 milliárd forint állami forrást is mellé tennének. Az államtitkár szerint, ha az uniós források csak az év második felében érkeznek meg, a pedagógusok akkor is visszamenőlegesen megkapják a különbözetet.

A minap egyébként az derült ki, hogy a béremelésekre szánt uniós források egyik legfőbb akadálya a kormány által bevezetni szándékozott új pedagógus-jogviszony lehet, közismertebb nevén a státusztörvény. Ugyanis az Európai Bizottság elvárásai mentén a forrásért tett vállalásokkal elég egyértelműen szembe megy a tervezet tartalma. Ez pedig veszélyeztetheti ezeknek a forrásoknak a hazánkba érkezését.

(Kiemelt képünk forrása: Orosz Anna Facebook-oldala.)

 

Hozzászólások

Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.