Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár szerint azonban „roppant kétszínű a baloldal” a pedagógusok béremelésének ügyében.
„Ezt a transzparenst vittem be magammal szerdán az Országgyűlésbe, amit egy helyi szülő készített. A Fidesz erre úgy reagált, hogy megvonták tőlem a szót és figyelmeztetésben részesítettek” – írta Facebook-oldalán a momentumos országgyűlési képviselő Orosz Anna. (Korábban is előfordult már, hogy előre be nem jelentett szemléltetésre hivatkozva megvonták a szót, vagy akár bírságot is kiosztottak, jellemzően ellenzéki képviselőknek.)
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára viszont pénteki sajtótájékoztatóján arról beszélt: szerinte „roppant kétszínű a baloldal” a pedagógusok béremelésének ügyében. „Miközben itthon a pedagógusokat arra biztatják, hogy demonstráljanak a béremelések mellett, aközben ők minden nap Brüsszelben azért dolgoznak, hogy az ehhez a béremeléshez szükséges uniós forrás soha ne érkezzen meg” – tette hozzá.
Rétvári szerint „a pedagógus-szakszervezeteket előre küldik, majd utána hátba szúrják”. A kormánypárti politikus szerint mintegy 800 milliárd forintot terveznek uniós forrásból pedagógusbér-emelésre fordítani. 2030-ig pedig, hogy a bérek vásárlóértékét megőrizzék, ez az összeg folyamatosan emelkedne, ezzel együtt további 5600 milliárd forint állami forrást is mellé tennének. Az államtitkár szerint, ha az uniós források csak az év második felében érkeznek meg, a pedagógusok akkor is visszamenőlegesen megkapják a különbözetet.
A minap egyébként az derült ki, hogy a béremelésekre szánt uniós források egyik legfőbb akadálya a kormány által bevezetni szándékozott új pedagógus-jogviszony lehet, közismertebb nevén a státusztörvény. Ugyanis az Európai Bizottság elvárásai mentén a forrásért tett vállalásokkal elég egyértelműen szembe megy a tervezet tartalma. Ez pedig veszélyeztetheti ezeknek a forrásoknak a hazánkba érkezését.
(Kiemelt képünk forrása: Orosz Anna Facebook-oldala.)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
