Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár szerint azonban „roppant kétszínű a baloldal” a pedagógusok béremelésének ügyében.
„Ezt a transzparenst vittem be magammal szerdán az Országgyűlésbe, amit egy helyi szülő készített. A Fidesz erre úgy reagált, hogy megvonták tőlem a szót és figyelmeztetésben részesítettek” – írta Facebook-oldalán a momentumos országgyűlési képviselő Orosz Anna. (Korábban is előfordult már, hogy előre be nem jelentett szemléltetésre hivatkozva megvonták a szót, vagy akár bírságot is kiosztottak, jellemzően ellenzéki képviselőknek.)
Orosz a
„zebraszerda” nevű tiltakozási formára
utalva azt írta, nem ártana, ha „ha minél több fideszes képviselő szembesülne a szülők véleményével és felháborodásával”. Szerinte a „hóban, fagyban” tiltakozó szülők tiszteletet érdemelnek, ellentétben a kormánypárti politikusokkal, akik „egy transzparenstől is megriadnak a Parlamentben”.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára viszont pénteki sajtótájékoztatóján arról beszélt: szerinte „roppant kétszínű a baloldal” a pedagógusok béremelésének ügyében. „Miközben itthon a pedagógusokat arra biztatják, hogy demonstráljanak a béremelések mellett, aközben ők minden nap Brüsszelben azért dolgoznak, hogy az ehhez a béremeléshez szükséges uniós forrás soha ne érkezzen meg” – tette hozzá.
Rétvári szerint „a pedagógus-szakszervezeteket előre küldik, majd utána hátba szúrják”. A kormánypárti politikus szerint mintegy 800 milliárd forintot terveznek uniós forrásból pedagógusbér-emelésre fordítani. 2030-ig pedig, hogy a bérek vásárlóértékét megőrizzék, ez az összeg folyamatosan emelkedne, ezzel együtt további 5600 milliárd forint állami forrást is mellé tennének. Az államtitkár szerint, ha az uniós források csak az év második felében érkeznek meg, a pedagógusok akkor is visszamenőlegesen megkapják a különbözetet.
A minap egyébként az derült ki, hogy a béremelésekre szánt uniós források egyik legfőbb akadálya a kormány által bevezetni szándékozott új pedagógus-jogviszony lehet, közismertebb nevén a státusztörvény. Ugyanis az Európai Bizottság elvárásai mentén a forrásért tett vállalásokkal elég egyértelműen szembe megy a tervezet tartalma. Ez pedig veszélyeztetheti ezeknek a forrásoknak a hazánkba érkezését.
(Kiemelt képünk forrása: Orosz Anna Facebook-oldala.)
Az iskoláról szóló vitákban gyakran előkerül a kérdés: mi legyen az értékeléssel? Sokan hajlamosak a visszajelzést vagy a kritikát önmagában elutasítani, mintha az a gyereki autonómia megsértése lenne. Pedig az értékelés maga nem az ördögtől való – az emberi kapcsolatok és a társas létezés teljesen természetes része. A kérdés nem az, hogy értékeljünk-e, hanem az, hogy hogyan, miért és milyen viszonyrendszerben tesszük ezt. Vélemény.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséről, az osztálylétszámok betartásáról és a gyógypedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentéséről is tartalmaz felvetéseket az a 10 pontos javaslatcsomag, amelyet az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium munkacsoportja állított össze.
Közzétette a 2027-es tavaszi érettségi első nyilvános vizsgaanyagait az Oktatási Hivatal. Egyelőre három tantárgyhoz kapcsolódó dokumentumok érhetők el: magyar nyelv és irodalomból a szóbeli tételcímek, digitális kultúrából a használható szoftverek listái, mozgóképkultúra és médiaismeretből pedig a gyakorlati vizsgafeladatok.
Tizenöt év telt el a központi írásbelim óta, mégis a mai napig magammal cipelem annak a következményeit, hogy 13-14 évesen sikerült elhinnem: azon az egy vizsgán múlik az egész életem. Persze nem így lett. Nyomot viszont hagyott. Vélemény.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Ma kezdődnek az írásbelik.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
Müller Anna országgyűlési képviselő közösségi oldalán számolt be arról, hogy az oktatási minisztériumnak küldött panaszok 15-20 százaléka SNI-s gyerekekkel kapcsolatos problémákról szól.
