„Egy-két évvel” elhalasztotta a kormány a leromlott gyömrői iskola felújítását

A parlamentben a Belügyminisztérium államtitkára ezt is az orosz agresszió miatti uniós szankciókra fogta és közölte: a konténer-osztálytermeket „egy idő után megszeretik”.

  • Tarnay Kristóf

„Balesetveszélyes tornaterem, omladozó vakolat, leszakadt plafon, beázások, penész, udvaron keresztül megközelíthető mosdó”

– így foglalta össze a Pest megyei Gyömrőn működő Fekete István Általános Iskola helyzetét parlamenti kérdésében a mi hazánkos Dúró Dóra. Elmondása szerint öt éve halogatják az intézmény felújítását vagy egy új építését.

„Most kénytelenek tanórákat tartani szertárakban, a volt irattárban, a könyvtárban, de még a folyosón is” – számol be a helyszínen szerzett tapasztalatairól a politikus. Hozzátéve: úgy 250 diákra jut 2-2 mosdó, amely így rendszeresen eldugul, de az ebédet is 10-15 perc alatt kell megennie egy osztálynak a zsúfoltság miatt – foglalja össze. Leírása alapján az egyik teremben pedig leszakadt a mennyezet, de továbbra is kénytelenek ott tanulni, a tornaterem tetejét pedig leszakította a szél.

„Csak az isteni gondviselésnek köszönhető, hogy nem történt személyi sérülés ezekben az esetekben”

– fogalmaz Dúró, aki szerint a korábbiakkal ellentétben a háború óta már ígéreteket sem kapnak felújításra, illetve új iskolára. Hozzátéve: az érintettek azt sem tudják, hogy szeptemberben hány első osztályt tudnak indítani, illetve ki kell-e költözniük a város szélén létesítendő konténeriskolába, amely az új épület megépítéséig lenne otthona az iskolának. A politikus azt kérdezte, mikor biztosítanak méltó körülményeket a diákoknak és ki lesz a felelős, ha valaki megsérül.

A Belügyminisztérium államtitkára, Rétvári Bence válaszát azzal kezdte, hogy „az elmúlt években” 4576 óvodában és iskolában valósultak meg fejlesztések ezermilliárd forint értékben és a nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési programban jelenleg 220 projekt van: 57 uszoda, 87 tornaterem, 44 tanterembővítés, 31 iskola- és 1 óvodafejlesztés. Ebből január végéig 118 már meg is valósult. A gyömrői iskola helyetét elmondása alapján a fővárosból az agglomerációba történő felpörgött kiköltözési hullám nehezíti. „Egyre többen költöznek ki, egyre nagyobb a lakosság, egyre több gyerek van, ezért egyre nagyobb iskolára van igény” – fogalmazott Rétvári. Hozzátéve: a kormány a 16 legnagyobb lakosságbővüléssel és kevés iskolai kapacitással rendelkező település számára egy közös programot dolgozott ki, amelyben megindult az iskolák tervezése is.

Felszólalása szerint az ellenzéki politikus „nyilván tisztában van” a gyömrői tervekkel is, mert azt nyilvánosságra hozták. Majd elismerte, a kapacitás-bővítés „átmenetileg valóban azt hozza, hogy konténer-osztálytermekben tanulnak a diákok”.

„Az elején mindenki egy kicsit idegenkedik ezektől a konténerektől, aztán utána, amikor megszokják, akkor sokan inkább ott szeretnének órát tartani, hiszen ott a fűtési, klímaberendezési viszonyok sokszor előnyösebbek is”

– fogalmazott az államtitkár, aki szerint azokat egy idő után „megszeretik”, de „mindenki előbb-utóbb nyilvánvalóan egy végső iskolaépületben szeretne lenni”. Majd – miután már csengővel jelezték neki az idő leteltét – hozzátette: „ez is azon beruházások között van, amelyeket a háború és a szankciók miatt a kormánynak egy-két évvel el kellett halasztani, de ugyanígy folytatni fogjuk, amint a szankciós következmények elmúlnak” – fogalmazott a kormány szokásos retorikáját használva, mire Dúró párttársa, Novák Előd azt kiabálta be a jegyzőkönyv szerint: „öt év!”.

Konténeriskola

Dúró pártja, a Mi Hazánk gyömrői szervezete korábban Facebook-oldalán azt írta, „a település Péteri felé eső végére, a szántóföldekre tervezik azt a konténeriskolát, ahova a Fekete István Általános Iskolát költöztetni akarják”. Szerintük azért ezt a helyet választották, mert a polgármester „csak ezt a telket volt hajlandó felajánlani”, amely a hozzá köthető lakópark szomszédságában van és szerintük így a területet az állam pénzén kell közművesíteni.

Gyenes Levente polgármester a konténeriskoláról még tavaly augusztusban posztolt, amikor azt elkezdték leszállítani. „Az átmeneti iskolához önkormányzatunk mindent előkészített, amire a Monori Tankerület megkért bennünket: a város telkén megtörtént a tereprendezés, közművesítettük a területet, és az útburkolatot is kiépítettük” – írta akkor, hozzátéve, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt a munkálatok megkezdése csúszik. A Mi Hazánk két héttel ezelőtti posztjában azt írta: „A képeken a tavaly augusztusban leszállított konténerek, amelyek több mint egy fél éve állnak a pusztában.”

(Kiemelt képünk: az építés alatt álló konténeriskola Gyömrőn, forrás: Mi Hazánk Gyömrő, Facebook)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu