A parlamentben a Belügyminisztérium államtitkára ezt is az orosz agresszió miatti uniós szankciókra fogta és közölte: a konténer-osztálytermeket „egy idő után megszeretik”.
„Balesetveszélyes tornaterem, omladozó vakolat, leszakadt plafon, beázások, penész, udvaron keresztül megközelíthető mosdó”
– így foglalta össze a Pest megyei Gyömrőn működő Fekete István Általános Iskola helyzetét parlamenti kérdésében a mi hazánkos Dúró Dóra. Elmondása szerint öt éve halogatják az intézmény felújítását vagy egy új építését.
„Most kénytelenek tanórákat tartani szertárakban, a volt irattárban, a könyvtárban, de még a folyosón is” – számol be a helyszínen szerzett tapasztalatairól a politikus. Hozzátéve: úgy 250 diákra jut 2-2 mosdó, amely így rendszeresen eldugul, de az ebédet is 10-15 perc alatt kell megennie egy osztálynak a zsúfoltság miatt – foglalja össze. Leírása alapján az egyik teremben pedig leszakadt a mennyezet, de továbbra is kénytelenek ott tanulni, a tornaterem tetejét pedig leszakította a szél.
„Csak az isteni gondviselésnek köszönhető, hogy nem történt személyi sérülés ezekben az esetekben”
– fogalmaz Dúró, aki szerint a korábbiakkal ellentétben a háború óta már ígéreteket sem kapnak felújításra, illetve új iskolára. Hozzátéve: az érintettek azt sem tudják, hogy szeptemberben hány első osztályt tudnak indítani, illetve ki kell-e költözniük a város szélén létesítendő konténeriskolába, amely az új épület megépítéséig lenne otthona az iskolának. A politikus azt kérdezte, mikor biztosítanak méltó körülményeket a diákoknak és ki lesz a felelős, ha valaki megsérül.
A Belügyminisztérium államtitkára, Rétvári Bence válaszát azzal kezdte, hogy „az elmúlt években” 4576 óvodában és iskolában valósultak meg fejlesztések ezermilliárd forint értékben és a nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési programban jelenleg 220 projekt van: 57 uszoda, 87 tornaterem, 44 tanterembővítés, 31 iskola- és 1 óvodafejlesztés. Ebből január végéig 118 már meg is valósult. A gyömrői iskola helyetét elmondása alapján a fővárosból az agglomerációba történő felpörgött kiköltözési hullám nehezíti. „Egyre többen költöznek ki, egyre nagyobb a lakosság, egyre több gyerek van, ezért egyre nagyobb iskolára van igény” – fogalmazott Rétvári. Hozzátéve: a kormány a 16 legnagyobb lakosságbővüléssel és kevés iskolai kapacitással rendelkező település számára egy közös programot dolgozott ki, amelyben megindult az iskolák tervezése is.
Felszólalása szerint az ellenzéki politikus „nyilván tisztában van” a gyömrői tervekkel is, mert azt nyilvánosságra hozták. Majd elismerte, a kapacitás-bővítés „átmenetileg valóban azt hozza, hogy konténer-osztálytermekben tanulnak a diákok”.
„Az elején mindenki egy kicsit idegenkedik ezektől a konténerektől, aztán utána, amikor megszokják, akkor sokan inkább ott szeretnének órát tartani, hiszen ott a fűtési, klímaberendezési viszonyok sokszor előnyösebbek is”
– fogalmazott az államtitkár, aki szerint azokat egy idő után „megszeretik”, de „mindenki előbb-utóbb nyilvánvalóan egy végső iskolaépületben szeretne lenni”. Majd – miután már csengővel jelezték neki az idő leteltét – hozzátette: „ez is azon beruházások között van, amelyeket a háború és a szankciók miatt a kormánynak egy-két évvel el kellett halasztani, de ugyanígy folytatni fogjuk, amint a szankciós következmények elmúlnak” – fogalmazott a kormány szokásos retorikáját használva, mire Dúró párttársa, Novák Előd azt kiabálta be a jegyzőkönyv szerint: „öt év!”.
Konténeriskola |
Dúró pártja, a Mi Hazánk gyömrői szervezete korábban Facebook-oldalán azt írta, „a település Péteri felé eső végére, a szántóföldekre tervezik azt a konténeriskolát, ahova a Fekete István Általános Iskolát költöztetni akarják”. Szerintük azért ezt a helyet választották, mert a polgármester „csak ezt a telket volt hajlandó felajánlani”, amely a hozzá köthető lakópark szomszédságában van és szerintük így a területet az állam pénzén kell közművesíteni. Gyenes Levente polgármester a konténeriskoláról még tavaly augusztusban posztolt, amikor azt elkezdték leszállítani. „Az átmeneti iskolához önkormányzatunk mindent előkészített, amire a Monori Tankerület megkért bennünket: a város telkén megtörtént a tereprendezés, közművesítettük a területet, és az útburkolatot is kiépítettük” – írta akkor, hozzátéve, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt a munkálatok megkezdése csúszik. A Mi Hazánk két héttel ezelőtti posztjában azt írta: „A képeken a tavaly augusztusban leszállított konténerek, amelyek több mint egy fél éve állnak a pusztában.” |
(Kiemelt képünk: az építés alatt álló konténeriskola Gyömrőn, forrás: Mi Hazánk Gyömrő, Facebook)
A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki. Összegyűjtöttünk néhány budapesti programot, amelyeket érdemes lehet felírni a naptárba.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
