Ezzel együtt az egyik érdekvédő szerint az sem egyértelmű, hogy a pedagógusok béremelése valóban meg fog történni még idén.
„Továbbra is kitart a kormány a státusztörvény mellett, nem igazán hallottunk arra vonatkozó érvet, hogy ugyan miért”
– mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja a szakszervezet Facebook-bejelentkezésében szerdán délután, miután kijöttek a Belügyminisztérium épületéből a – ahogyan Nagy fogalmazott – „legújabb úgynevezett egyeztetésről”.
Az érdekvédő arról számolt be, apró módosításokról döntött ugyan a kormány, például nem augusztus 1-ig fogják közölni a rendkívüli felmentést közölni – ami Nagy Erzsébet szerint alkotmányellenes volna –, hanem tartják a 15 napot, de lényegét tekintve maradt a tervezet. Hozzátette: a sztrájktárgyalások a mostani egyeztetéstől külön vannak, de azok is „állnak egy helyben”. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a pedagógusoknak „minden okuk megvan” arra, hogy április 24-én ismét sztrájkoljanak.
A PDSZ képviselője azt is elmondta, a dátumokban lehet változás. Ugyanis bár március 31-ig kellett volna törvényben elfogadni a béremelést, ez nem történt meg. Nagy elmondása alapján Kisfaludy László köznevelési helyettes államtitkár erről azt mondta, a dátum ügyében az EU (amelynek megígérték a bérrendezést, melyet részben uniós forrásból valósítanának meg) rugalmas volt. A pedagógusok új státuszát pedig júniustól tervezték bevezetni, de az érdekvédő azt mondta:
„erről most azt hallottuk, hogy ez sincs kőbe vésve, ez is nagy valószínűséggel el fog tolódni”.
„Tehát látunk valamiféle fellazulást a kormány részéről, de úgy gondoljuk, hogy ez még messze nem elegendő ahhoz, hogy azt tapasztaljuk, átgondolták, ez egyáltalán nem a pedagóguspályát vonzóvá tevő törvény” – summázza, utalva az egyik, EU-nak tett vállalásra. Szerinte ehelyett olyan károkat fog okozni a közoktatásban, amit még eddig jogszabály nem.
„A legsúlyosabb problémánk az, hogy a bérrendezésre vonatkozóan a kormánytól nem látunk semmilyen garanciát arra, hogy az ebben az évben meg fog történni” – folytatta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, aki felidézte: a költségvetést nemrég módosították, ez lehetőség lett volna arra, hogy ezt is belefoglalják. „Nekünk az a gyanúnk, hogy a státusztörvényt – ha nem is vallják be – össze akarják kötni a pedagógusok bérrendezésével” – tette hozzá, szerinte ugyanis „az elbocsátott vagy elmenekült pedagógusok” bérével felszabadult forrásokból fedeznék a maradók béremeléseket.
Totyik szerint az átmeneti rendelkezésekre sem kaptak egyértelmű választ, vagyis amikor a közalkalmazotti státuszból a „köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra” való váltás megtörténik, aki ezt nem vállalja, annak milyen végkielégítés és felmentési idő jár. „Ha rosszindulatú vagyok, a mai tárgyaláson az látszott, hogy sunnyogtak ebben a kérdésben és nem mertek nyíltan színt vallani, semmilyen konkrétumot nem tudtak megfogalmazni.” (A jelenlegi állás szerint, aki nem marad, összesen egyhavi, a januárinak megfelelő végkielégítésre számíthat.)
„Miért érdeke a kormánynak, hogy bizonytalanságban tartsa a pedagógusokat és a tanévkezdésre ne derüljön ki megfelelően, hogy hány pedagógus fog felmondani, hányan fogják itt hagyni a pályát és az iskolák hogyan tudják az új tanévet kezdeni” – fogalmazott a PSZ-alelnök, aki úgy látja: valamit titkol a kormány, ami mögé bújva a törvényt „le akarja nyomni a pedagógustársadalom torkán”, aminek szerinte a szülők és a gyerekek lesznek a legnagyobb vesztesei.
Ezt követően Nagy Erzsébet azzal vette vissza a szót, hogy fogjanak össze, „24-én, ugye mondhatom, közösen?” – kérdezte Totyiktól, aki bólintott, majd Nagy úgy folytatta, egy egységes országos sztrájknapba állnak bele. „Remélem, egészen addig elsunnyognak, amíg visszavonják a törvényt” – summázta. Megkérdeztük a Belügyminisztériumot is, hogyan értékelik az egyeztetést, amint válaszolnak, közöljük.
Frissítés: a Belügyminisztérium válaszolt a kérdéseinkre, erről szóló cikkünk itt olvasható.
(Kiemelt kép: a PDSZ Facebook-oldala.)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
