Bár az ilyen foglalkozások szervezői jellemzően csak figyelemfelhívásból használják ezt a nevet, inkább egyfajta szekularizáció-párti aktivisták, akik a közoktatásban tartott vallási foglalkozások ellen tiltakoznak azáltal, hogy ha hittanórát lehet tartani, akkor már a „sátán klubokat” is bevinnék.
Március végén az Amerikai Polgárjogi Unió (ACLU) pert indított a pennsylvaniai Saucon Valley tankerület ellen, amiért az elkaszálta a tanítás utáni, a Sátán Temploma nevű vallási szervezet által támogatott iskolai „sátán klubokat”, arra hivatkozva, hogy nem tudták elég világosan lekommunikálni, hogy azt nem a tankerület szervezi. Az ACLU szerint viszont a döntést inkább az ügyben nekik címzett több száz dühös levél motiválta.
Ez azonban csak egy példa, mint a Reason.com emlékeztet rá, hasonló klubok komoly vitákat váltottak ki Coloradóban, Ohióban, Virginiában, Kaliforniában és New York-ban is. Fontos azonban tudni, hogy ezek a „sátán klubok” valójában nem tényleges Sátán-imádatra jöttek létre. A Sátán Temploma egy nem-teista szervezet és ezek a klubok is inkább a racionalizmust, a szabad tájékozódást hirdetik és nem hisznek természetfeletti lényekben, a sátános nevet is lényegében csak figyelemfelkeltésnek használják. Weboldaluk szerint a foglalkozások középpontjában a tudomány, a kritikus gondolkodás, a kreatív alkotás és a közösségért végzett munka áll, nem akarnak a diákokból tényleg sátánistákat csinálni.
Az egészet valójában azért szervezik, mert kifogásolják a vallás bevitelét a közoktatásba. Így kizárólag olyan helyeken indítanak ilyen klubokat, ahol vallási csoportok már működnek az intézményben, mondván: ha hittant lehet tartani, ők is bemehetnek. A libertárius lap szerzője, Garion Frankel, egy texasi, oktatáspolitikával foglalkozó végzős hallgató amellett érvel, hogy „az amerikai sokszínűség védelme” megköveteli, hogy a „sátán klubokat” akkor is megvédjék, vagy legalábbis apátiával szemléljék – kitiltás helyett –, ha azok ténylegesen Sátán-imádást folytatnának. Úgy látja, ha korlátozzák az iskolákban a „sátán klubokat”, akkor ők épp azt kapnák, amire szerinte vágynak:
egy precedenst, mely alapján ki lehetne tiltatni az összes vallási foglalkozást és intézményt az amerikai közoktatási intézményekből.
Ugyanis egy korábbi legfelsőbb bírósági döntés szerint az állami iskolák nem tehetnek különbséget vallási alapon. Márpedig a szerző hangsúlyozza, ez ebben az esetben nem csak a hitet, de a hit hiányát is jelentheti. Hiszen, mint felidézi, az ilyen döntésekben többször a vallásokhoz hasonlóan kezelték az ateizmust is, vagyis a szabad vallásgyakorlás joga a nem hívőket is védi. Vagyis Garion Frankel szerint vagy a „sátán klubok” iskolai jelenlétét is elfogadják, vagy a vallási foglalkozásoknak is könnyen lehet, hogy mennie kell. Mint fogalmaz:
„Az állami iskolák vagy mindenki nyilvános fórumai, vagy senkié sem.”
Ám a szerző felidézi, az amerikai közoktatás nem a legjobb a pluralizmus terén. 2011-ben egy texasi körzet inkább az összes diákszervezetet kitiltotta, minthogy engedélyezze egy melegekkel kapcsolatos klub iskolai jelenlétét. Szerinte nem érdemes most is így tenni, hiszen ezek a klubok nem okoznak közvetlen kárt, csupán vitatják az egyházak és a közoktatás kapcsolatát. Írásában megemlíti azt is, hogy vannak olyan keresztény közösségek, amelyek nem betiltatni szeretnék ezeket a klubokat, hanem például a találkozóik előtt imakört tartottak.
(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: Alessio Zaccaria, Unsplash)
