Egy ellenzéki önkormányzati képviselő szerint a tankerületnek egy asztal mellett kell kitalálnia, hogyan tudnak pénzügyi és humán erőforrás nélkül megoldani egy tíz éve fennálló problémát.
A spontán szegregációra és a jobb oktatás biztosítására hivatkozva a beiskolázási időszak közepén vonna össze két általános iskolát a XIII. kerületben a Közép-pesti Tankerületi Központ, írja a hvg.hu. A fenntartó azt javasolja, hogy a kerületi Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola (közismertebb nevén Dózsa) a Pannónia Német Nemzetiségű Kétnyelvű és Angol Nyelvet Oktató Általános Iskola telephelyeként működjön tovább, ezt a tervet Házlinger György tankerületi igazgató is megerősítette a lapnak.
Szerinte a változás diákok tanulmányainak helyszínét és az alkalmazottak munkavégzési helyét nem befolyásolná, a lap forrásai szerint viszont ez legfeljebb három évig maradna így és a tankerület később felülvizsgálja a terveket, hosszú távú terve lehet a Dózsa diákjainak integrálása, illetve a körzet felosztása a többi kerületi iskola között. Az intézmény épületét pedig az értesülések szerint a sajátos nevelési igényű gyerekeket fogadó Prizma Általános Iskola kaphatná meg. Ezekről részleteket azonban hiába kérdeztek a fenntartótól.
A lap szerint a szülők mindkét iskolában tiltakoznak az összevonás ellen és a kerületi önkormányzat is elutasítja azt, ám a tankerületi igazgató csak annyit ígért, hogy a véleményüket „hozzácsatolják majd” a végül döntést hozó Pintér Sándor belügyminiszternek megküldött javaslathoz, de ragaszkodnak a tervekhez. Az önkormányzatot egyébként mindössze egy hónapja tájékoztatták a tervezett összevonásról és 15 napot kaptak annak a véleményezésére. Keszthelyi Dorottya, kerület DK-s önkormányzati képviselője szerint „előkészületlenül bedobtak egy tervet, aztán mindenkit egyedül hagytak vele, ami az összes érintettből a legrosszabbat hozta elő”. A politikus úgy látja, az eredmények azután lettek lényegesen rosszabbak, hogy az iskola kikerült az önkormányzat fenntartása alól.
A 2021/2022-es tanévben a Dózsában az engedélyezett 540 helyett csak 220 diák, a 880 fős Pannóniában viszont 744 gyerek tanult. A Dózsában kiemelkedően magas, 11,1 százalékos a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya, bár ez az elmúlt években némileg javult. A tankerület azonban nem tud mit kezdeni azzal, hogy magas itt a korai iskolaelhagyási arány, a tanárok fluktuációja is nehezíti a munkát és sok a fegyelmi ügy is. Az összevonástól azt várnák, hogy a Pannónia „szakmai színvonala gyökeret tud verni a Dózsában” is. A szülők közül azonban sokan attól tartanak, hogy a pannóniás pedagógusoknak a Dózsában is kell majd órákat tartaniuk a tanárhiány miatt, ráadásul a felzárkóztatáshoz még több gyógypedagógusra, iskolapszichológusra, fejlesztőpedagógusra lenne szükség, de erre nem kaptak ígéretet. Keszthelyi szerint a tankerületnek egy asztal mellett kell kitalálnia, hogyan tudnak pénzügyi és humán erőforrás nélkül megoldani egy tíz éve fennálló problémát.
Az önkormányzat szerint a helyismeret hiányára utal, hogy a tankerület a spontán szegregációt – melynek veszélye ellen elmondásuk szerint 30 éve dolgoznak – okolja a dózsás lemorzsolódás miatt, az alacsony diáklétszám okát ők inkább a rossz vezetőválasztásban látják, szerintük annak ugyanis szakmai és szervezeti okai vannak. 2018-ban ugyanis Putnoki Zsolt akkori igazgató – a a Szabolcs-Szatmár-Beregi Újkenéz korábbi fideszes polgármestere – gyermekbántalmazási ügybe keveredett. Tanárok és szülők szerint több, roma gyereket is megütött. Az ügy után távozott az intézményből, de a kerület vezetése szerint a botrány után esett vissza a gyermeklétszám 43 százalékkal, így egyértelműnek tartják a kettő közti összefüggést is. Az önkormányzat szerint inkább a rosszhírű intézményt kellene fejleszteni, például újra működtetve az iskola nevében is megtalálható zene és sport tagozatokat.
(Kiemelt képen a XIII. kerületi Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola, forrás: Google utcakép.)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
