A magyar és a brit fizetések közti különbségeket jól jelzi, hogy a brit érdekvédők úgy készülnek sztrájkra, hogy szeptemberrel forintra átszámítva egymillió fölé nő a kezdő pedagógusok bére.
A National Education Union nevű brit pedagógusszakszervezet 8 ezernél is több, közoktatásban dolgozó angliai tanárt kérdezett meg, hogyan jönnek ki a fizetésükből. A felmérésből az derült ki: a 29 éves, vagy fiatalabb válaszadó tanárok 34%-a kénytelen étkezéseket kihagyni és minden ötödik megkérdezett pedagógus vállal másodállást is a teljes munkaidős tanítás mellett, írja a The Guardian.
A fiatal pedagógusok tizede azt mondta, két év múlva már nem fog az oktatásban dolgozni. A pályaelhagyás okai között azonban nem csak a bér, de a túlterheltség és a kormányzat részéről érezhető bizalomhiány is szerepelt. Volt olyan megkérdezett tanár, aki úgy fogalmazott, folyamatosan a csőd szélén lebeg.
Az érdekvédők szerint a felmérésük is alátámasztja azt a döntésüket, hogy a harmadik tanárszakszervezetként ők is elutasították a brit kormány fizetésemelési ajánlatát. Mint a BBC felidézi, a legtöbb állami iskolában oktató tanár 5 százalékos béremelést kapott tavaly. A kormány egy jövő évi 4,3 százalékos emelést, illetve idén egy egyszeri 1000 fontos (mintegy 428 ezer forintos) kiegészítést ajánlottak nekik. A szervezetek azonban nem fogadták el az emelést, sztrájkra készülnek.
A magyar bérszínvonaltól való eltérést jól érzékelteti, hogy ezzel egy időben szeptemberrel 30 ezer fontra (12,8 millió forintra) emelkednek a kezdő éves pedagógusfizetések, ami havonta forintra átszámítva egymillió feletti bért jelent.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
