Legutóbb az 1970-es években volt ilyen rossz a helyzet; akkor sportcsarnokokban szállásolták el a hajléktalan egyetemistákat.
Egyre rosszabb a brit egyetemisták lakhatási helyzete, sokan a barátaiknál vagy az autójukban húzzák meg magukat éjszakára - számolt be róla a The Guardian.
A StuRents nevű szállásportál adatai szerint az Egyesült Királyság 19 települését, azaz körülbelül 207 ezer diákot érint "ágyhiány", köztük az olyan népszerű egyetemvárosokat is, mint Bristol, ahol 25, és Birmingham, ahol 10 százalékkal kevesebb szállás áll a diákok rendelkezésére, mint ahányan a helyi egyetemen tanulnak.
Martin Blakey, az Unipol hallgatói szakszervezet vezetője szerint a szálláshiánynak több oka is van. Az egyik, hogy a koronavírus-járványt követően rengeteg külföldi hallgató tért vissza az országba, a másik pedig, hogy miközben egyre több diák kerül be a brit felsőoktatásba, az egyetemek jóval kevesebb magánszolgáltatóval kötnek szerződést az úgynevezett "diáklakások" bérléséhez, mivel a bérbeadók többsége elhagyta a piacot.
Diáklakások nélkül azok, aki nem kaptak kollégiumi férőhelyet, kénytelen máshogy megoldani a lakhatási problémát, így a legtöbben a barátaik és a családtagjaik között vándorolva próbálják kihúzni a tanévet, vagy a környékbeli településeken, szállodákban vagy Airbnb-ben keresnek maguknak átmeneti szállást. Az árak emelkedése miatt gyakran ablak nélküli vagy más, "rossz minőségű" lakásban .
A lap értesülései szerint az egyetemek tisztában vannak a problémával, és a hallgatókkal együttműködve igyekeznek megoldást találni rájuk. Ugyanakkor az egyik glasgow-i felsőoktatási intézmény hallgatói hiába kérték az intézményt, hogy a lakhatási nehézségek miatt ne toborozzanak még több diákot a következő félévre, figyelmen kívül hagyták a kérésüket. Annak ellenére, hogy egy - 3000 diák részvételével készült - kutatás már 2022 októberében is azt mutatta, hogy tízből egy egyetemista hajléktalan. Ez az arány a 2023-as keresztféléves és általános felvételi eljárás miatt tovább romolhat.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
