Csütörtök délután a pedagógusok meghallgatásával folytatódott a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból kirúgott pedagógusok bírósági ügye.
Csütörtökön 13 órától folytatódott a Karinthy Frigyes Gimnázium kirúgott tanárainak munkaügyi pere - adta hírül az Index.
Két hete a Vörösmarty Mihály Gimnázium és az Eötvös József Gimnázium, kedden pedig a Karinthy Frigyes Gimnázium ősszel kirúgott tanárainak ügye került munkaügyi bíróság elé. A perfelvételi tárgyalás során a tárgyalános kérdésére a tanárok ügyvédje, Sziklai Tamás az alperes jogi képviselőjének jelezte, abban az esetben hajlandóak egyezségre, amennyiben az érintett pedagógusokat azonnali hatállyal visszahelyezik a pozícióikba, egymillió forint sérelemdíjat fizetnek nekik és az érintett Külső-pesti Tankerületi Központ nyilatkozatban kér elnézést a pedagógusoktól. A tankerület jogi képviselője erre úgy reagált; továbbítja az ajánlatot a megbízójának, vagyis a tankerület vezetőjének, mivel neki nincs felhatalmazása a válaszadásra.
Egyezség hiányában a per csütörtökön folytatódott, ahol a tanárokat, Nemes Máriát, Velényi Dórát, Ősi Juditot, Rábai Jánost és Pfeiffer Norbertet egyessével hallgatták ki. A bíró többek között arra volt kíváncsi, hogy a polgári engedetlenségben részt vevő, amiatt kirúgott pedagógusok hol tartózkodtak a tiltakozás ideje alatt, tájékoztatták-e arról a diákokat, az intézményvezetőt és a tankerületet.
Nemes Mária, angol-földrajz szakos pedagógus a tárgyaláson azt mondta; az intézményvezetőt írásban, a tanulókat a polgári engedetlenséget megelőző órán tájékoztatta a tiltakozáson történő részvételéről, a tankerületnek azonban külön nem szóltak, mivel az az igazgató dolga. A pedagógus azt is hozzátette; rajtuk kívül tizennyolc másik tanár is részt vett az iskolájukban szervezett polgári engedetlenségen, hiszen a Karinthyban összesen huszonnégyen tiltakoztak ezzel az eszközzel, mégsem rúgták ki mindannyiukat. Szerinte az ő elbocsátásában az a videó is közrejátszott, amit október elején tett közzé, és amiben megmutatta, hogy a beázások miatt milyen állapotok uralkodtak az iskolában.
Kettős kommunikáció
A meghallgatás Ősi Judit, francia szakos pedagógussal folytatódott, aki szerint a Karinthy igazgatója, Hutai László kettős kommunikációt folytatott. Volt, hogy támogatta őket, máskor arra kérte, tartózkodjanak a polgári engedetlenségtől és ahhoz hasonló tevékenységektől.
Bár Ősi Judit is kapott figyelmeztető levelet a tankerület igazgatójától, Rábel Krisztinától, a vezető végül visszavonta azt, mert rájött; a polgári engedetlenség napján a tanárnőnek nem is volt órája.
„Diszkriminatív módon történt az egész, a mai napig nem találok magyarázatot arra, hogy miért épp minket mentettek fel” - tette hozzá.
16 óra előtt néhány perccel végül Pfeiffer Norbert meghallgatása is elkezdődött, a bíró azonban már az elején jelezte; vélhetően nem jut már idő minden kérdésre. A biológia szakos pedagógus elmondta, volt, hogy huszonhét órát is tartott egy héten, mert egy másik tankerülethez tartozó intézményben is munkát vállalt. Emiatt gyakran hazavitte a feladatokat és sokszor a tömegközlekedési eszközökön is dolgozatokat javított. Hozzátette; az utazás lerövidítése miatt egyébként a Karinthy közelébe költözött, hosszú távon szeretett volna ott dolgozni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
