Csütörtök délután a pedagógusok meghallgatásával folytatódott a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból kirúgott pedagógusok bírósági ügye.
Csütörtökön 13 órától folytatódott a Karinthy Frigyes Gimnázium kirúgott tanárainak munkaügyi pere - adta hírül az Index.
Két hete a Vörösmarty Mihály Gimnázium és az Eötvös József Gimnázium, kedden pedig a Karinthy Frigyes Gimnázium ősszel kirúgott tanárainak ügye került munkaügyi bíróság elé. A perfelvételi tárgyalás során a tárgyalános kérdésére a tanárok ügyvédje, Sziklai Tamás az alperes jogi képviselőjének jelezte, abban az esetben hajlandóak egyezségre, amennyiben az érintett pedagógusokat azonnali hatállyal visszahelyezik a pozícióikba, egymillió forint sérelemdíjat fizetnek nekik és az érintett Külső-pesti Tankerületi Központ nyilatkozatban kér elnézést a pedagógusoktól. A tankerület jogi képviselője erre úgy reagált; továbbítja az ajánlatot a megbízójának, vagyis a tankerület vezetőjének, mivel neki nincs felhatalmazása a válaszadásra.
Egyezség hiányában a per csütörtökön folytatódott, ahol a tanárokat, Nemes Máriát, Velényi Dórát, Ősi Juditot, Rábai Jánost és Pfeiffer Norbertet egyessével hallgatták ki. A bíró többek között arra volt kíváncsi, hogy a polgári engedetlenségben részt vevő, amiatt kirúgott pedagógusok hol tartózkodtak a tiltakozás ideje alatt, tájékoztatták-e arról a diákokat, az intézményvezetőt és a tankerületet.
Nemes Mária, angol-földrajz szakos pedagógus a tárgyaláson azt mondta; az intézményvezetőt írásban, a tanulókat a polgári engedetlenséget megelőző órán tájékoztatta a tiltakozáson történő részvételéről, a tankerületnek azonban külön nem szóltak, mivel az az igazgató dolga. A pedagógus azt is hozzátette; rajtuk kívül tizennyolc másik tanár is részt vett az iskolájukban szervezett polgári engedetlenségen, hiszen a Karinthyban összesen huszonnégyen tiltakoztak ezzel az eszközzel, mégsem rúgták ki mindannyiukat. Szerinte az ő elbocsátásában az a videó is közrejátszott, amit október elején tett közzé, és amiben megmutatta, hogy a beázások miatt milyen állapotok uralkodtak az iskolában.
Kettős kommunikáció
A meghallgatás Ősi Judit, francia szakos pedagógussal folytatódott, aki szerint a Karinthy igazgatója, Hutai László kettős kommunikációt folytatott. Volt, hogy támogatta őket, máskor arra kérte, tartózkodjanak a polgári engedetlenségtől és ahhoz hasonló tevékenységektől.
Bár Ősi Judit is kapott figyelmeztető levelet a tankerület igazgatójától, Rábel Krisztinától, a vezető végül visszavonta azt, mert rájött; a polgári engedetlenség napján a tanárnőnek nem is volt órája.
„Diszkriminatív módon történt az egész, a mai napig nem találok magyarázatot arra, hogy miért épp minket mentettek fel” - tette hozzá.
16 óra előtt néhány perccel végül Pfeiffer Norbert meghallgatása is elkezdődött, a bíró azonban már az elején jelezte; vélhetően nem jut már idő minden kérdésre. A biológia szakos pedagógus elmondta, volt, hogy huszonhét órát is tartott egy héten, mert egy másik tankerülethez tartozó intézményben is munkát vállalt. Emiatt gyakran hazavitte a feladatokat és sokszor a tömegközlekedési eszközökön is dolgozatokat javított. Hozzátette; az utazás lerövidítése miatt egyébként a Karinthy közelébe költözött, hosszú távon szeretett volna ott dolgozni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
