Ismét sztrájkot hirdettek a tanári szakszervezetek: január 23-tól egy héten keresztül tagadják meg a munkát. Utánajártunk, mit gondolnak erről az olvasóink, és hogy szerintük lesz-e hatása az újabb akciónak.
Az Eduline olvasóinak nagy része határozott „nem”-mel válaszolt arra a kérdésre, elég lesz-e a PDSZ január 23-tól meghirdetett egyhetes sztrájkja ahhoz, hogy bármit is elérjenek a kormánynál.
Semmire nem lesz elég, mivel az emberek többsége a saját anyagi gondjaival van elfoglalva
- írta egyik olvasónk.
Január 23-tól egyhetes sztrájk kezdődik az oktatásban. Elég lesz ahhoz, hogy a pedagógusok elérjenek bármit is a kormánynál? ������❓
Posted by eduline.hu on Friday, January 13, 2023
Mások szerint akkor talán lenne eredménye az akciónak, ha egy héten keresztül egyik oktatási intézmény sem nyitna ki, és a gyerekeket sem fogadnák az iskolákban. Van, aki szerint ebben az esetben akár három nap is elég lenne a változás eléréséhez, de akár már az is látható eredményeket hozhatna, ha csak az ország pedagógusainak csatlakozna a sztrájkhoz, és nem csak a szokásos „20 százalék állna be a sorba”.
Igen, ha az iskolák zárva maradnak és mindenütt - vidéken is - rákényszerülnek az emberek, hogy megoldják a gyermekeik elhelyezését, a tankerületek vezetőit, illetve a helyi képviselőket pedig tömegesen hívják fel, keresik meg, hogy járjanak közben a helyzet megoldására
- javasolta az egyik hozzászóló.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete január 7-én, a Facebookon jelentette be az akciót azt követően, hogy hat napig tartó gyaloglás után Miskolcról Budapestre érkezett a Tudásmenet.
A szervezet akkor azt írta, a középiskolai felvételikre tekintettel a sztrájkhetet csak a január 21-i felmérések után, 23-án kezdik meg „tiszteletben tartva a szülők jogos elvárását, hogy a gyerekek ne szenvedjenek hátrányt a felkészülésben”, ezt követően viszont hét napon keresztül megtagadják a munkát.
Miért sztrájkolnak?
Az akcióhoz többek között az vezetett, hogy az elmúlt egy évben sem történt pozitív változás a pedagógusok és az oktatás helyzetében annak ellenére sem, hogy a diákok és a pedagógusok is rendszeresen szerveztek tiltakozásokat, és hogy Pintér Sándor belügyminiszter december közepén személyes konzultációra hívta a pedagógusokat.
Január elején ráadásul kiszivárgott több részlet az új értékelési rendszerből, amely alapján differenciálni lehetne a pedagógusok bérét. Legutóbb pedig olyan rendeletet hoztak, amely megkönnyíti a polgári engedetlenségi akciókban részt vevők elbocsátását.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
