Elég lesz egy hét sztrájk az iskolákban ahhoz, hogy bármi történjen az oktatásban?

Ismét sztrájkot hirdettek a tanári szakszervezetek: január 23-tól egy héten keresztül tagadják meg a munkát. Utánajártunk, mit gondolnak erről az olvasóink, és hogy szerintük lesz-e hatása az újabb akciónak.

  • Székács Linda

Az Eduline olvasóinak nagy része határozott „nem”-mel válaszolt arra a kérdésre, elég lesz-e a PDSZ január 23-tól meghirdetett egyhetes sztrájkja ahhoz, hogy bármit is elérjenek a kormánynál.

Semmire nem lesz elég, mivel az emberek többsége a saját anyagi gondjaival van elfoglalva

- írta egyik olvasónk.

Január 23-tól egyhetes sztrájk kezdődik az oktatásban. Elég lesz ahhoz, hogy a pedagógusok elérjenek bármit is a kormánynál? ������❓

Posted by eduline.hu on Friday, January 13, 2023

Mások szerint akkor talán lenne eredménye az akciónak, ha egy héten keresztül egyik oktatási intézmény sem nyitna ki, és a gyerekeket sem fogadnák az iskolákban. Van, aki szerint ebben az esetben akár három nap is elég lenne a változás eléréséhez, de akár már az is látható eredményeket hozhatna, ha csak az ország pedagógusainak csatlakozna a sztrájkhoz, és nem csak a szokásos „20 százalék állna be a sorba”.

Igen, ha az iskolák zárva maradnak és mindenütt - vidéken is - rákényszerülnek az emberek, hogy megoldják a gyermekeik elhelyezését, a tankerületek vezetőit, illetve a helyi képviselőket pedig tömegesen hívják fel, keresik meg, hogy járjanak közben a helyzet megoldására

- javasolta az egyik hozzászóló.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete január 7-én, a Facebookon jelentette be az akciót azt követően, hogy hat napig tartó gyaloglás után Miskolcról Budapestre érkezett a Tudásmenet.

A szervezet akkor azt írta, a középiskolai felvételikre tekintettel a sztrájkhetet csak a január 21-i felmérések után, 23-án kezdik meg „tiszteletben tartva a szülők jogos elvárását, hogy a gyerekek ne szenvedjenek hátrányt a felkészülésben”, ezt követően viszont hét napon keresztül megtagadják a munkát.

Miért sztrájkolnak?

Az akcióhoz többek között az vezetett, hogy az elmúlt egy évben sem történt pozitív változás a pedagógusok és az oktatás helyzetében annak ellenére sem, hogy a diákok és a pedagógusok is rendszeresen szerveztek tiltakozásokat, és hogy Pintér Sándor belügyminiszter december közepén személyes konzultációra hívta a pedagógusokat.

Január elején ráadásul kiszivárgott több részlet az új értékelési rendszerből, amely alapján differenciálni lehetne a pedagógusok bérét. Legutóbb pedig olyan rendeletet hoztak, amely megkönnyíti a polgári engedetlenségi akciókban részt vevők elbocsátását.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.