Elég lesz egy hét sztrájk az iskolákban ahhoz, hogy bármi történjen az oktatásban?

Ismét sztrájkot hirdettek a tanári szakszervezetek: január 23-tól egy héten keresztül tagadják meg a munkát. Utánajártunk, mit gondolnak erről az olvasóink, és hogy szerintük lesz-e hatása az újabb akciónak.

  • Székács Linda

Az Eduline olvasóinak nagy része határozott „nem”-mel válaszolt arra a kérdésre, elég lesz-e a PDSZ január 23-tól meghirdetett egyhetes sztrájkja ahhoz, hogy bármit is elérjenek a kormánynál.

Semmire nem lesz elég, mivel az emberek többsége a saját anyagi gondjaival van elfoglalva

- írta egyik olvasónk.

Január 23-tól egyhetes sztrájk kezdődik az oktatásban. Elég lesz ahhoz, hogy a pedagógusok elérjenek bármit is a kormánynál? ������❓

Posted by eduline.hu on Friday, January 13, 2023

Mások szerint akkor talán lenne eredménye az akciónak, ha egy héten keresztül egyik oktatási intézmény sem nyitna ki, és a gyerekeket sem fogadnák az iskolákban. Van, aki szerint ebben az esetben akár három nap is elég lenne a változás eléréséhez, de akár már az is látható eredményeket hozhatna, ha csak az ország pedagógusainak csatlakozna a sztrájkhoz, és nem csak a szokásos „20 százalék állna be a sorba”.

Igen, ha az iskolák zárva maradnak és mindenütt - vidéken is - rákényszerülnek az emberek, hogy megoldják a gyermekeik elhelyezését, a tankerületek vezetőit, illetve a helyi képviselőket pedig tömegesen hívják fel, keresik meg, hogy járjanak közben a helyzet megoldására

- javasolta az egyik hozzászóló.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete január 7-én, a Facebookon jelentette be az akciót azt követően, hogy hat napig tartó gyaloglás után Miskolcról Budapestre érkezett a Tudásmenet.

A szervezet akkor azt írta, a középiskolai felvételikre tekintettel a sztrájkhetet csak a január 21-i felmérések után, 23-án kezdik meg „tiszteletben tartva a szülők jogos elvárását, hogy a gyerekek ne szenvedjenek hátrányt a felkészülésben”, ezt követően viszont hét napon keresztül megtagadják a munkát.

Miért sztrájkolnak?

Az akcióhoz többek között az vezetett, hogy az elmúlt egy évben sem történt pozitív változás a pedagógusok és az oktatás helyzetében annak ellenére sem, hogy a diákok és a pedagógusok is rendszeresen szerveztek tiltakozásokat, és hogy Pintér Sándor belügyminiszter december közepén személyes konzultációra hívta a pedagógusokat.

Január elején ráadásul kiszivárgott több részlet az új értékelési rendszerből, amely alapján differenciálni lehetne a pedagógusok bérét. Legutóbb pedig olyan rendeletet hoztak, amely megkönnyíti a polgári engedetlenségi akciókban részt vevők elbocsátását.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.