Anglia, Portugália, Skócia - egymás után jelentenek be a sztrájkot az elégedetlen tanárok Európa-szerte

Nemcsak Magyarországon, hanem Angliában, Walesben, Portugáliában és Skóciában is magasabb béreket és az oktatási helyzet javítását követelik az általános- és középiskolai tanárok.

  • Székács Linda

Többször is beszámoltunk már arról, hogy Skóciában hónapok óta próbál megegyezni a kormány a tanári szakszervezetekkel. A pedagógusok 10 százalékos béremelést követelnek, a kormány azonban a költségvetésre hivatkozva maximum csak 5 és 6,85 százalékos emelést adna, ez azonban a szakszervezetek szerint az infláció értékét sem éri el, ezért január 10-én az általános-, 11-én pedig a középiskolákban hirdettek sztrájkot.

Bár a legutóbbi információk szerint az ország oktatási minisztere, Shirley-Anne Somerville a probléma miharabbi megoldására törekszik, a skót parlament továbbra sem hajlandó ennél magasabb ajánlatot adni a sztrájkolóknak. A tiltakozók január 16-tól február 6-ig gördülő sztrájkba kezdenek, de újabb országos sztrájknapokat tűztek ki február 28 és március 1-re, változás hiányában pedig március 13-tól újabb húsz napig tartó gördülő sztrájkot hirdetnének.

Nem csak Skóciában tiltakoznak

Hasonló lépésről döntöttek az Angliában és Walesben dolgozó tanárok is, ahol február 1-jén mintegy 23 ezer iskola lenne zárva, sőt várhatóan a bölcsődék is csatlakoznának hozzájuk. Bár a kormány a tavalyi év során a pályakezdőknek 8,9 százalékos, a többi tanárnak pedig 5 százalékos béremelést szavazott meg, a National Education Union oktatási szakszervezet szerint ezek szintén nem érik el az infláció értékét. A szakszervezetek szerint ugyanis 2010 óta a pedagógusfizetések értéke 23, a kisegítő személyzet bérei pedig 27 százalékkal csökkentek, az ország 7 százalékos inflációját és a megélhetési válság nehézségeit pedig egyáltalán nem fedezi a megszavazott 5 százalékos béremelés.

Portugáliában sem jobb a helyzet

Szombat délután több tízezer pedagógus vonult az utcára Portugália fővárosában, Lisszabonban is. A magasabb bérekért és jobb munkakörülményeket követelő tanárok december óta sztrájkolnak, mivel a pályakezdő pedagógusok bérei alig érik el a havi 1100 eurót (440 ezer forint), de a nyugdíj felé közeledő tanárok fizetése sem közelíti meg a 2000 eurós határt.

A tüntetést követően a demonstrálók január 16-án február 8-ig tartó gördülő sztrájkot hirdettek, amit ismét egy tüntetéssel zárnának Portóban, hogy az alacsony fizetések mellett többek között a bizonytalan munkakörülményekre és a ki nem fizetett túlórákra is felhívják a figyelmet. Remélem, hogy az oktatási miniszter észreveszi, hogy elértük a tűréshatárunkat. Nem folytatjuk tovább ilyen körülmények között, nem tisztelnek minket - nyilatkozta az egyik tiltakozó.  A rendőrség szerint a szombati tüntetésen körülbelül húszezer tiltakozó áraszthatta el Lisszabont, hogy az oktatási miniszter, Joao Costa lemondását követelje, a szervező nyolc szakszervezet szerint viszont több mint százezer pedagógus és szülő vonult utcára az oktatásért.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.