Nemcsak Magyarországon, hanem Angliában, Walesben, Portugáliában és Skóciában is magasabb béreket és az oktatási helyzet javítását követelik az általános- és középiskolai tanárok.
Többször is beszámoltunk már arról, hogy Skóciában hónapok óta próbál megegyezni a kormány a tanári szakszervezetekkel. A pedagógusok 10 százalékos béremelést követelnek, a kormány azonban a költségvetésre hivatkozva maximum csak 5 és 6,85 százalékos emelést adna, ez azonban a szakszervezetek szerint az infláció értékét sem éri el, ezért január 10-én az általános-, 11-én pedig a középiskolákban hirdettek sztrájkot.
Bár a legutóbbi információk szerint az ország oktatási minisztere, Shirley-Anne Somerville a probléma miharabbi megoldására törekszik, a skót parlament továbbra sem hajlandó ennél magasabb ajánlatot adni a sztrájkolóknak. A tiltakozók január 16-tól február 6-ig gördülő sztrájkba kezdenek, de újabb országos sztrájknapokat tűztek ki február 28 és március 1-re, változás hiányában pedig március 13-tól újabb húsz napig tartó gördülő sztrájkot hirdetnének.
Nem csak Skóciában tiltakoznak
Hasonló lépésről döntöttek az Angliában és Walesben dolgozó tanárok is, ahol február 1-jén mintegy 23 ezer iskola lenne zárva, sőt várhatóan a bölcsődék is csatlakoznának hozzájuk. Bár a kormány a tavalyi év során a pályakezdőknek 8,9 százalékos, a többi tanárnak pedig 5 százalékos béremelést szavazott meg, a National Education Union oktatási szakszervezet szerint ezek szintén nem érik el az infláció értékét. A szakszervezetek szerint ugyanis 2010 óta a pedagógusfizetések értéke 23, a kisegítő személyzet bérei pedig 27 százalékkal csökkentek, az ország 7 százalékos inflációját és a megélhetési válság nehézségeit pedig egyáltalán nem fedezi a megszavazott 5 százalékos béremelés.
Portugáliában sem jobb a helyzet
Szombat délután több tízezer pedagógus vonult az utcára Portugália fővárosában, Lisszabonban is. A magasabb bérekért és jobb munkakörülményeket követelő tanárok december óta sztrájkolnak, mivel a pályakezdő pedagógusok bérei alig érik el a havi 1100 eurót (440 ezer forint), de a nyugdíj felé közeledő tanárok fizetése sem közelíti meg a 2000 eurós határt.
A tüntetést követően a demonstrálók január 16-án február 8-ig tartó gördülő sztrájkot hirdettek, amit ismét egy tüntetéssel zárnának Portóban, hogy az alacsony fizetések mellett többek között a bizonytalan munkakörülményekre és a ki nem fizetett túlórákra is felhívják a figyelmet. Remélem, hogy az oktatási miniszter észreveszi, hogy elértük a tűréshatárunkat. Nem folytatjuk tovább ilyen körülmények között, nem tisztelnek minket - nyilatkozta az egyik tiltakozó. A rendőrség szerint a szombati tüntetésen körülbelül húszezer tiltakozó áraszthatta el Lisszabont, hogy az oktatási miniszter, Joao Costa lemondását követelje, a szervező nyolc szakszervezet szerint viszont több mint százezer pedagógus és szülő vonult utcára az oktatásért.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
