Friss felmérés: egyre több fideszes szavazó támogatja a pedagógusokat

Egy hónap alatt tizennégy százalékkal nőtt a pedagógusok támogatottsága a kormánypárti szavazók körében, abban viszont nem értenek egyet, hogy mekkora béremeléssel kellene beérniük a sztrájkolóknak.

  • Székács Linda

Október elején a Fidesz-KDNP szavazóinak 33, a hónap végére már 47 százaléka értett egyet a pedagógusok megmozdulásaival – derül ki a Publicus Intézet friss kutatásából, melyet a Népszavának készítettek.

Korábban már az Eduline is megírta, hogy az októberben készített reprezentatív kutatás szerint a megkérdezett magyarok 96 százaléka hallott már a pedagógusok akcióiról, 69 százalékuk pedig támogatja is őket, és nagy többségük nem az Európai Uniótól várja a megoldást - miközben a kormány szerint az uniós pénzeken múlik a pedagógusbérek rendezése.

Az új felmérés alapján az elmúlt néhány hétben tovább nőtt a pedagógusok támogatottsága. Az ellenzéki szavazók között már október elején is nagy volt az egyetértés: 96 százalékuk mondta azt, hogy jogos a tanárok tiltakozása, és támogatják a követeléseiket, a kormánypártiak között azonban akkor még csak 33 százalék értett egyet a megmozdulásokkal. Mostanra ez az arány 47 százalékra nőtt.

Bár a megkérdezettek 64 százaléka abban egyetért, hogy szükséges a pedagógusok munkaterheléseinek csökkentése, a béremelés összegével kapcsolatban már nagyobb a széthúzás a két oldal között.

Az ellenzéki pártok támogatóinak 62, a kormánypártiak 25 százaléka szerint 100 ezer forint fölötti összeggel kellene emelkednie a pedagógusbéreknek. 21-21 százalék vélekedik úgy mindkét oldalról, hogy az 50-100 ezer forint közötti béremelés lenne jó, de a kormánypárti szavazók 18, az ellenzékieknek pedig 9 százaléka szerint 30-50 ezer forint is elég lenne, míg a „fideszesek” 11 százaléka legfeljebb 30 ezer forintos extra bért adna a pedagógusoknak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.