Nevetséges számokat kaptak a kormánytól a szakszervezetek, folytatják a sztrájkot

A hétfői, két és fél órás egyeztetés alatt a tárgyaló szakszervezetek egyetlen "érdemi információval" gazdagodtak: lesz tanári béremelés, de csak akkor, ha a kormány megállapodik az Európai Unióval. Ezt azonban már hónapok óta hallgathatják az oktatásban dolgozók.

  • Eduline

Hónapok után, november 7-én ismét tárgyalóasztalhoz ül a szakszervezetek sztrájkbizottságával a kormány, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint viszont a megbízott Maruzsa Zoltán látszólag egyáltalán nincs felhatalmazva arra, hogy bármilyen engedményt tegyen, bármilyen kérdésben is egyezségre törekedhessen - írják a tegnapi egyeztetések után készített beszámolójukban.

A PDSZ szerint a kormány ugyanazokat a "nevetséges számokat" hangoztatja újra és újra, amiket már ezerszer mondott, hátha el tudják hitetni, hogy "a nulla bizonyos szemszögből nézve már több, mint a semmi".

A tanári érdekképviselet kiemeli, hogy a korábban többször is beígért fizetésemelések, és a tanári fizetések diplomás átlagbérhez igazításának alapja viszont 2023-ban nem a 2022-es, hanem a 2021-es átlagbér lesz, a "kormány álláspontja szerint ez az átlagbér 2022 során nem fog növekedni".

Nem jön ki a matek

A kormány ígéretei szerint 2022-ben 16,7%-kal, 2023-ban 10,2 %-kal, 2024-ben 8,8%-kal, majd 2025 8,5%-kal fog növekedni a tanárok átlagbére, így lesz akkorra 777 000 forint a pedagógus-átlagkereset. A kormány szerint ez 94 százalékos emelés - írja a szakszervezet.

A PDSZ szerint egyébként a kormány nem is az oktatásban dolgozókhoz szól. "Nem nekünk tesz ajánlatot. Ezek az üzenetek nem nekünk szólnak, hiszen tudja, hogy elfogadhatatlanok" - vélik, kiemelve, hogy erre válaszul egyetlen dolgot ígérhetnek:

november 18-án minden eddiginél többen szüntetik majd be a munkát.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.