A hétfői, két és fél órás egyeztetés alatt a tárgyaló szakszervezetek egyetlen "érdemi információval" gazdagodtak: lesz tanári béremelés, de csak akkor, ha a kormány megállapodik az Európai Unióval. Ezt azonban már hónapok óta hallgathatják az oktatásban dolgozók.
Hónapok után, november 7-én ismét tárgyalóasztalhoz ül a szakszervezetek sztrájkbizottságával a kormány, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint viszont a megbízott Maruzsa Zoltán látszólag egyáltalán nincs felhatalmazva arra, hogy bármilyen engedményt tegyen, bármilyen kérdésben is egyezségre törekedhessen - írják a tegnapi egyeztetések után készített beszámolójukban.
A PDSZ szerint a kormány ugyanazokat a "nevetséges számokat" hangoztatja újra és újra, amiket már ezerszer mondott, hátha el tudják hitetni, hogy "a nulla bizonyos szemszögből nézve már több, mint a semmi".
A tanári érdekképviselet kiemeli, hogy a korábban többször is beígért fizetésemelések, és a tanári fizetések diplomás átlagbérhez igazításának alapja viszont 2023-ban nem a 2022-es, hanem a 2021-es átlagbér lesz, a "kormány álláspontja szerint ez az átlagbér 2022 során nem fog növekedni".
Nem jön ki a matek
A kormány ígéretei szerint 2022-ben 16,7%-kal, 2023-ban 10,2 %-kal, 2024-ben 8,8%-kal, majd 2025 8,5%-kal fog növekedni a tanárok átlagbére, így lesz akkorra 777 000 forint a pedagógus-átlagkereset. A kormány szerint ez 94 százalékos emelés - írja a szakszervezet.
A PDSZ szerint egyébként a kormány nem is az oktatásban dolgozókhoz szól. "Nem nekünk tesz ajánlatot. Ezek az üzenetek nem nekünk szólnak, hiszen tudja, hogy elfogadhatatlanok" - vélik, kiemelve, hogy erre válaszul egyetlen dolgot ígérhetnek:
november 18-án minden eddiginél többen szüntetik majd be a munkát.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
