Az MTA is a tanárok mellé állt: a bérek azonnali megemelésében látják a megoldást

A Magyar Tudományos Akadémia is kiáll a tanárok mellett, szerintük a problémák egy része orvosolható a közoktatás költségvetésének jelentős bővítésével, mindenekelőtt a tanári bérek azonnali megemelésével.

  • Csik V

"A mai rendkívüli válsághelyzet súlyos kockázatokat hordoz magában, de esélyt is kínál egy régóta várt fordulatra, amely a hazai közoktatást hosszú távú fejlődési pályára állíthatja" - véli a Magyar Tudományos Akadénia (MTA) és szorgalmazzák ennek a változásnak az elindítását.

Kérjük a Kormányt, hogy ebben – a szakmai szervezetekkel együttműködve – vállaljon vezető szerepet.

A fent említett fordulat nélkül ugyanis „elvész az esélye annak, hogy közoktatásunk betöltse feladatát, azaz olyan állampolgárokat neveljen, akik eligazodnak modern világunkban, megállják helyüket a 21. század munkaerőpiacán, képesek önállóan gondolkodni és véleményt alkotni, etikus döntéseket hozni, alkalmasak az önképzésre, az életen át való tanulásra, ugyanakkor felelősséget éreznek szűkebb és tágabb közösségük iránt”.

Az MTA állásfoglalásában kiemeli: a jelenlegi helyzet nem tartható fenn. Ugyanis "kiváló oktatási rendszer nélkül nem tudunk lépést tartani térségünk országaival, még kevésbé valósulhat meg a felzárkózás a fejlett nyugati vagy az ugrásszerűen fejlődő távol-keleti országokhoz".

Az akadémia szerint a problémák egy része orvosolható a közoktatás költségvetésének jelentős bővítésével, mindenekelőtt a tanári bérek azonnali megemelésével. Illetve, szerintük vonzóvá kell tenni a pedagógusi életpályát, és hosszú távra biztosítani kell a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülését, és az intézményrendszer működésének anyagi feltételeit.

Országszerte több tucat demonstráció, élőlánc, szolidaritási megmozdulás lesz pénteken, emellett ismét több ezer pedagógus sztrájkol. Kövessétek velünk az eseményeket:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.