Így viszont felmerül a kérdés, vajon az előre bejelentett tiltakozásban résztvevő tanárok miért kaptak a tankerületektől fenyegető levelet. A minisztérium államtitkára egyébként a tanári fizetésemelésekről is ejtett pár szót egy kérdésre adott válaszában.
"Milyen intézkedéseket tesz Miniszter Úr annak érdekében, hogy Magyarországon ne érhesse retorzió a pedagógusokat, oktatásban dolgozó szakembereket, mert bátran vállalják a véleményüket, képviselik az oktatás, a magyar fiatalok ügyét?" - tette fel a kérdést a Belügyminisztériumnak Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő. Válaszában Rétvári Bence, a minisztérium államtitkára azt írta,
a jogszerű - előre bejelentett, minimális szolgáltatást biztosító - sztrájk és munkaidőn kívül szervezett demonstráció a véleménynyilvánítás elfogadott, következmények nélküli formája. Ez a jog mindenki számára biztosított.
A munka megtagadása - hívják azt bárhogy - a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségszegés – írja az államtitkár. Kiemelve, hogy a munkahelyükön munkaidőben meg nem jelnet pedagógusok erről kaptak jelzést a munkáltatójuktól. Ahogy ezt az Eduline is megírta, a tankerületek valóban küldtek névre szóló, egyenlevelet a polgári engedetlenségben résztvevő tanároknak, melyben azt írják nekik, ha újra részt vesznek ilyen akcióban, akkor számoljanak a "rendkívüli felmentéssel". A levél megérkezésével együtt a szintén polgári engedetlenséget szervező miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét azonnal fel is mentették, ez pedig tiltakozási hullámot indított az ország több iskolájában.
Rétvári Bence szerint az említett levélben a tankerületek viszont arra hívták fel a tanárok figyelmét, hogy „az iskolába járó gyerekek tankötelezettségüknek tesznek eleget, és tanulni járnak az iskolába, az órák elmaradása, az előre be nem jelentett munkabeszüntetés azonban korlátozza a tankötelezettségük teljesítését”. Majd kiemeli, azt is fontos hangsúlyozni,
hogy a mostani nehéz háborús helyzetben is szeretnék folytatni a pedagógusok béremelését. A kormány folytatja a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal. Az a cél, hogy a pedagógusbérek a diplomás átlagbér 80 százalékára emelkedjenek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
