Egyre nő a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, gyógypedagógusból viszont nagy a hiány

92,8 ezerről 97,3 ezerre nőtt egy év alatt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a Népszava.

  • Eduline

A lap hozzáteszi: a sajátos nevelési igényű gyerekek száma minden évben nő, de a 2021/2022-es tanévre a megszokottnál nagyobb mértékű volt az emelkedés. A KSH adatai szerint a legnagyobb arányban a súlyos tanulási zavarral rendelkező gyerekek száma nőtt, az előző tanévben 45,3 ezren küzdöttek ilyen problémával.

A KSH szerint a növekedés részben a diagnosztikai állapotfelmérési eszközök korszerűsödése miatt történt, de Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, az Atipikus Fejlődés Módszertani Központ alapítóka szerint ezzel nem lehet ekkora emelkedést magyarázni. Sokkal nagyobb szerepe lehet a hatéves kortól kötelező beiskolázásnak, az iskolaérettségi vizsgálatok szigorításának, ami miatt sok kisgyermek éretlenül kerülhetett be az iskolába és nem kapott fejlesztő oktatást. A helyzetükön a hónapokig tartó online oktatás is rontott.

A Népszavának Fehér Tibor gyermekpszichológus, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja is nyilatkozott, szerinte az okok közé tartozik a 2018-as törvénymódosítás is, amely megszüntette annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő diákok felmentést kapjanak az osztályozás alól egyes tantárgyak esetében. Hozzátette azt is, hogy a megfelelő fejlesztést a szakemberhiány is nehezíti.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.