Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Bár keresi az állam az alternatív fűtési lehetőségeket a közoktatásban, felmerült az is, hogy tantermen kívüli, digitális munkarenddel ússzák meg az intézmények rezsiköltégeinek elszállását, ezek egyelőre csak kósza pletykák - írja a hvg360.
A tankerületek már nyár közepén elrendelték, hogy az iskolák felmérjék, az intézményben mennyire lehetséges a gázról más, többnyire fafűtésre átállni. Ezzel kapcsolatban számítások is megjelentek már, azonban eddig úgy tűnik, nem sok iskolában megoldható az átállás.
A hvg.hu szerint az iskolaépületek legtöbbje - főleg a nagyobb településeken és fővárosban - a helyi távfűtési rendszerre van kötve, a második helyen a saját (gáz)kazánnal rendelkező iskolák állnak és csak nagyon kevés helyen - egy-két településen - van fa- vagy más szilárdtüzelő-alapú fűtés.
Bár az egyes iskolákat külön-külön kell megvizsgálni, a szakemberek szerint egy vidéki kisiskolát, ami gyakorlatilag olyan, mint egy családi ház, ha van megfelelő kéménye, kényszer esetén viszonylag könnyen át lehet állítani fatüzelésre - mondta az oldalnak Szémán Róbert épületgépész, a témával foglalkozó szaklap, a VGF&HKL főszerkesztője.
Arról, hogy milyen megoldásokkal számolhatnak a nagyobb iskolák és hány fok lesz az iskolákban a hvg360 cikkében olvashattok bővebben.
