Nem sok iskolában válthatnak gázról fára, az ideális megoldást még keresik

A szakemberek szerint általánosan nem megoldható a „közoktatás gáztalanítása”, a hőmérsékleten viszont csökkenteni kell.

  • Eduline

Bár keresi az állam az alternatív fűtési lehetőségeket a közoktatásban, felmerült az is, hogy tantermen kívüli, digitális munkarenddel ússzák meg az intézmények rezsiköltégeinek elszállását, ezek egyelőre csak kósza pletykák - írja a hvg360.

A tankerületek már nyár közepén elrendelték, hogy az iskolák felmérjék, az intézményben mennyire lehetséges a gázról más, többnyire fafűtésre átállni. Ezzel kapcsolatban számítások is megjelentek már, azonban eddig úgy tűnik, nem sok iskolában megoldható az átállás.

A hvg.hu szerint az iskolaépületek legtöbbje - főleg a nagyobb településeken és fővárosban - a helyi távfűtési rendszerre van kötve, a második helyen a saját (gáz)kazánnal rendelkező iskolák állnak és csak nagyon kevés helyen - egy-két településen - van fa- vagy más szilárdtüzelő-alapú fűtés.

 

Bár az egyes iskolákat külön-külön kell megvizsgálni, a szakemberek szerint egy vidéki kisiskolát, ami gyakorlatilag olyan, mint egy családi ház, ha van megfelelő kéménye, kényszer esetén viszonylag könnyen át lehet állítani fatüzelésre - mondta az oldalnak Szémán Róbert épületgépész, a témával foglalkozó szaklap, a VGF&HKL főszerkesztője.

Arról, hogy milyen megoldásokkal számolhatnak a nagyobb iskolák és hány fok lesz az iskolákban a hvg360 cikkében olvashattok bővebben.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.