A szakemberek szerint általánosan nem megoldható a „közoktatás gáztalanítása”, a hőmérsékleten viszont csökkenteni kell.
Bár keresi az állam az alternatív fűtési lehetőségeket a közoktatásban, felmerült az is, hogy tantermen kívüli, digitális munkarenddel ússzák meg az intézmények rezsiköltégeinek elszállását, ezek egyelőre csak kósza pletykák - írja a hvg360.
A tankerületek már nyár közepén elrendelték, hogy az iskolák felmérjék, az intézményben mennyire lehetséges a gázról más, többnyire fafűtésre átállni. Ezzel kapcsolatban számítások is megjelentek már, azonban eddig úgy tűnik, nem sok iskolában megoldható az átállás.
A hvg.hu szerint az iskolaépületek legtöbbje - főleg a nagyobb településeken és fővárosban - a helyi távfűtési rendszerre van kötve, a második helyen a saját (gáz)kazánnal rendelkező iskolák állnak és csak nagyon kevés helyen - egy-két településen - van fa- vagy más szilárdtüzelő-alapú fűtés.
Bár az egyes iskolákat külön-külön kell megvizsgálni, a szakemberek szerint egy vidéki kisiskolát, ami gyakorlatilag olyan, mint egy családi ház, ha van megfelelő kéménye, kényszer esetén viszonylag könnyen át lehet állítani fatüzelésre - mondta az oldalnak Szémán Róbert épületgépész, a témával foglalkozó szaklap, a VGF&HKL főszerkesztője.
Arról, hogy milyen megoldásokkal számolhatnak a nagyobb iskolák és hány fok lesz az iskolákban a hvg360 cikkében olvashattok bővebben.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
