Néhány napja írtuk meg, hogy Németországban egységesen 19 fokra fűtik idén télen a középületeket – kivételt egyedül a szociális és az egészségügyi intézmények jelentenek. De hány foknak kell lennie a magyar iskolákban?
A rezsiköltségek drágulása és a Belügyminisztérium elhíresült levele – amelyben arra kérik a tankerületeket, hogy vizsgálják meg, hány iskolában lehet áttérni a fatüzeléses fűtésre – óta vissza-visszatérő kérdés, hány fok lesz télen az iskolákban.
Tényi István – aki közérdekű bejelentéseiről ismert, illetve számos feljelentést is tett különböző ügyekben – a Belügyminisztériumnak címzett levelében azt kérte, hogy a kormány dolgozzon ki intézkedési tervet az iskolák helyiségeiben előírt hőmérséklet ügyében.
Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár válaszolt neki. Levelében azt írta, hogy az oktatási intézmények belső hőmérsékletét két jogszabály – egy Emmi-rendelet és egy 1997-es kormányrendelet – határozza meg. Mindkettő alapján 20 Celsius-fok a minimum a termekben és csoportszobákban.
Az Emmi-rendelet egyébként azt is hozzáteszi, hogy ha „a nevelési-oktatási intézmény csoportszobáiban és tantermeiben a műszaki, működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet legalább két egymást követő nevelési, oktatási napon nem éri el a húsz Celsius-fokot, az intézményvezető a fenntartó és a működtető egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el, és a rendkívüli szünet elrendeléséről tájékoztatja a szülőket”.
A helyettes államtitkár levelében azt is írta: „ha a rezsicsökkentéssel összefüggő jelenlegi szabályozás a későbbiekben a köznevelés rendszerében esetlegesen fennakadást okoz, úgy – a probléma függvényében – felülvizsgáljuk a kialakult helyzetet”.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
