Legalább 20 fokra kell felfűteni télen a magyar iskolák termeit

Néhány napja írtuk meg, hogy Németországban egységesen 19 fokra fűtik idén télen a középületeket – kivételt egyedül a szociális és az egészségügyi intézmények jelentenek. De hány foknak kell lennie a magyar iskolákban?

  • Eduline

A rezsiköltségek drágulása és a Belügyminisztérium elhíresült levele – amelyben arra kérik a tankerületeket, hogy vizsgálják meg, hány iskolában lehet áttérni a fatüzeléses fűtésre – óta vissza-visszatérő kérdés, hány fok lesz télen az iskolákban.

Tényi István – aki közérdekű bejelentéseiről ismert, illetve számos feljelentést is tett különböző ügyekben – a Belügyminisztériumnak címzett levelében azt kérte, hogy a kormány dolgozzon ki intézkedési tervet az iskolák helyiségeiben előírt hőmérséklet ügyében.

Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár válaszolt neki. Levelében azt írta, hogy az oktatási intézmények belső hőmérsékletét két jogszabály – egy Emmi-rendelet és egy 1997-es kormányrendelet – határozza meg. Mindkettő alapján 20 Celsius-fok a minimum a termekben és csoportszobákban.

Az Emmi-rendelet egyébként azt is hozzáteszi, hogy ha „a nevelési-oktatási intézmény csoportszobáiban és tantermeiben a műszaki, működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet legalább két egymást követő nevelési, oktatási napon nem éri el a húsz Celsius-fokot, az intézményvezető a fenntartó és a működtető egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el, és a rendkívüli szünet elrendeléséről tájékoztatja a szülőket”.

A helyettes államtitkár levelében azt is írta: „ha a rezsicsökkentéssel összefüggő jelenlegi szabályozás a későbbiekben a köznevelés rendszerében esetlegesen fennakadást okoz, úgy – a probléma függvényében – felülvizsgáljuk a kialakult helyzetet”.

Hozzászólások
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Túlárazott szerződéseket keresnek az egyetemi alapítványoknál, az új kuratóriumok mozgástere viszont szűkebb lesz

Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.