Az iskolákban éppen zajlik a felmérés, hol van lehetőség a gázról a fatüzelésre történő átállásra, kályhák beszerzésére. A kérdés gyakorlati részéről azonban még szó sem esett: mennyi idő alatt lehet átállni, mennyibe kerülne maga a kazán és a tűzifa, illetve, vajon hol tud egy iskola több tonna fát tárolni?
Arról már korábban írtunk, hogy a tankerületeknek éppen azt kell felmérniük, hogyan állhatnak át az iskolák gázról fatüzelésű fűtésre. Az iskolák a felmérések eredményeiről hamarosan tájékoztatják a minisztériumot, addig azonban nem sokat tudunk arról, hány iskolában lehetséges egyáltalán az átállás, mennyibe kerülne mindez és maga a fűtési szezon mekkora költséggel járna.
A szegedi önkormányzat már számolt egyet szakértőkkel - arra keresték a választ, mennyire reális az oktatási intézmények vegyes tüzelésű fűtésre való átállítása, és mennyibe kerülne ez a lépés.
Mennyi az annyi?
A szegedi általános iskolák mérete 1385 és 4922 négyzetméter között vannak, de az iskolák egyelőre nem sokat tudnak. Az osztálytermek mérete változó, de jellemzően 20–25 négyzetméteresek. Az egyik iskola igazgatója azt mondta a szeged.hu-nak: náluk 8 évfolyamban 24 osztály van, emellett szaktantermeket, a tornatermet, az étkezőt, folyosókat, az aulát, öltözőket, az igazgatói és igazgatóhelyettesi irodát és a tanári szobát is fűteni kell.
Az osztrák kazánokat forgalmazó cég vezetője szerint csak nyolchónapos határidővel tudnak megfelelő teljesítményű vegyestüzelésű kazánt szállítani a megrendelőknek - azaz pont véget érne a fűtési szezon, mire átáll a rendszer.
A lapnak nyilatkozó épületgépész szerint nagyteljesítményű vegyestüzelésű kazánok többtonnásak, éppen ezért nagy helyigényűek. Bizonyára több iskola esetében az elhelyezésük is megoldhatatlan volna. Ezen felül - bár pontos számokba a szakemberek sem mernek belemenni - nagyságrendileg egy 70 kilowattos kazán ára jelenleg 2,5–3 millió forint között mozog, a 150 és 500 kilowatt közötti teljesítményűeket minimum 5 és 10 millió forint közötti áron lehet beszerezni.
És akkor jön a fa. A lap úgy kalkulál, egyedül Szeged oktatási intézményeinek minimális kifűtéséhez havi 10 ezer tonna fára is szükség lehet. Ennek ára (ha csak a tűzifáról van szó) egy ekkora városban legalább 480–500 millió forintba kerül majd, de ez az összeg elérheti akár a 800 millió forintot. És akkor még nem állították át a bölcsődéket, óvodákat, állami- és önkormányzati hivatalokat vagy az egyetem óriási épületeit.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
