Sztrájkkal kezdődhet az új tanév, diáktüntetés pedig biztosan lesz: a hét hírei

Egyre többször emlegetik a sztrájk lehetőségét a pedagógus-szakszervezetek, szeptember 2-án diáktüntetés lesz Budapesten, magasabb lesz az Erasmus-ösztöndíj összege – a hét oktatási hírei közül szemezgettünk.

  • Eduline

Nem kaptak konkrét béremelési ajánlatot, sztrájkolhatnak a pedagógusok

Szerda reggel a Népszava írt arról, hogy az Európai Bizottságnak benyújtott kormányzati dokumentum alapján 2028-ra a diplomás-átlagbér 80 százalékára emelnék a pedagógusok átlagbérét, emellett a hátrányos helyzetű gyerekkel foglalkozók pótlékot kapnának, valamint szolgálati lakásokat is kialakítanának. Néhány órával később ismét egyeztett a kormány és a két nagy pedagógus-szakszervezet – ez már sokadik alkalom volt.

A tárgyalás után a szakszervezeti vezetők azt mondták, sikertelen volt a találkozás, mert csupán az hangzott el, hogy a kormány augusztus végéig vár arra, milyen választ az az Európai Bizottság erre a csomagra, de arról egy szót sem hallottak, hogy a kormány mennyi pénzt ad a béremelésre idén. Kiemelték: a pedagógusok nem tudnak 2028-ig várni a béremelésre, nagyon sokan hagyják el a pályát. Azt kérték a pedagógusoktól, kezdjék el a sztrájk folytatásának előkészítését. Cikkünket itt olvashatjátok el.

Szeptember 2-án diáktüntetés lesz

Egyre többen jelzik a Facebookon, hogy ott lesznek a Diákok a tanárokért nevű csoport szeptember 2-i, budapesti tüntetésén, amely a Szent István-bazilika előtt kezdődik majd. A szervezők szerint a diákok saját bőrükön érzik az egyre súlyosbodó tantervi elvárosokat és azt, hogy a kormány méltatlanul bánik a tanáraikkal. A diákokat egyébként arra kérték, hogy a saját iskolájuk tanévnyitójára kockás ingben érkezzenek majd, így vállaljanak szolidaritást a tanáraikkal. Itt találjátok cikkünket.

Magasabb lesz az Erasmus-ösztöndíj összege

A Kulturális és Innovációs Minisztérium hétfőn jelentette be, hogy akik a 2022/2023-as tanévben kezdik az egyetemet vagy főiskolát, már megemelt Erasmus+ ösztöndíjjal utazhatnak külföldi részképzésre – akár 60 ezer forinttal is emelkedhet az ösztöndíj. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó, esti vagy levelező tagozatos, valamint önköltséges, nagycsaládban élő, árva vagy félárva hallgatók pedig kiegészítő ösztöndíjat kaphatnak. Itt olvashatjátok el a teljes cikket.

Online oktatásra térhet át az ELTE egyik kara

A Népszava úgy tudja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán vizsgálják annak a lehetőségét, hogy az emelkedő energiaárak miatt néhány hónapra online oktatásra állnak át – komoly rezsije van az épületeknek, itt zajlik a legtöbb laborigényes kutatás. A lap szerint arra kérték az oktatókat, gondolják át, hogyan tudnák szeptemberre és októberre tömbösíteni. Az egyetem többször kért támogatást az államtól a fűtési rendszer korszerűsítésére, de nem kapott.

Megvan, hol szerveznek majd őszi érettségi vizsgákat

Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta azoknak a középiskoláknak a listáját, ahol őszi érettségit lehet tenni – az októberi-novemberi vizsgaidőszakban ugyanis nem minden iskola szervez írásbeliket és szóbeliket. A 2022-es őszi érettségi egyébként október 14-én kezdődik. Bővebb infó itt.

A 2023-as középiskolai felvételi dátumai

Néhány napja megjelent a 2022/2023-as tanév rendje, így most már azt is lehet tudni, meddig kell jelentkezni a központi írásbeli felvételi vizsgára, mikor írják meg a diákok a tesztet, és meddig kell benyújtani a jelentkezési lapokat a kiválasztott iskolákba. A fontos dátumokat itt találjátok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.