Itt vannak a 2023-as középiskolai felvételi legfontosabb dátumai

Milyen lesz a 2023-as középiskolai felvételi? Meddig kell jelentkezni a központi írásbeli felvételi vizsgára, és meddig kell benyújtani a jelentkezési lapokat az iskolákba? Összegyűjtöttük a legfontosabb dátumokat.

  • Eduline

A 2024-es középiskolai felvételi legfontosabb időpontjait itt érhetitek el.

2022. október 20.

Eddig a napig az összes középiskolának közzé kell tennie a felvételi tájékoztatóját – ebből kiderül, milyenek a pontszámítási szabályok, milyen tagozatokat (pontosabban tanulmányi területeket) hirdetnek meg, kötelezővé teszik-e a központi írásbeli felvételit, tartanak-e szóbelit. A felvételi tájékoztatókat az iskolák oldaláról tölthetitek le.

2022. október 31-ig

Az összes általános iskola megtartja a felvételiről szóló tájékoztatókat a szülőknek és a diákoknak.

2022. december 2.

December 2-ig lehet jelentkezni a központi írásbeli felvételi vizsgára, közvetlenül a vizsgát szervező intézménynél. A tesztet csak egyszer, egy iskolában kell megírni, annak eredményét országszerte elfogadják, hiszen a feladatsorok egységesek. Fontos: a központi írásbeli vizsgára jelentkezés nem „váltja ki” vagy „helyettesíti” a középfokú iskolákba történő jelentkezést, amelynek majd 2023. február 22. lesz a határideje.

2022. december 9.

Eddig a határidőig lehet pályázni az Arany János Tehetséggondozó Programba.

2023. január 19.

A pályázatok benyújtásának határideje az Arany János Kollégiumi Programba.

2023. január 20.

Az Arany János Tehetséggondozó Program iskolái megszervezik a találkozást a pályázókkal.

2023. január 21. 10 óra

A központi írásbeli felvételi vizsga. Ugyanekkor vizsgáznak a nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba készülők, valamint a nyolcadikosok is. (Nem mindenkinek kell megírnia a tesztet, csak azoknak, akik várhatóan olyan középfokú iskolába adják majd be a jelentkezési lapjukat, amely a központi felvételi vizsga eredményét is figyelembe veszi a jelentkezők rangsorolásakor).

2023. január 31. 14 óra

A pótló írásbeli felvételi vizsga időpontja. Ezen azok vehetnek részt, akik január 21-én alapos ok miatt, igazoltan nem tudtak elmenni az írásbelire.

2023. február 1.

Az Arany János Tehetséggondozó Programhoz tartozó iskolák megszervezik a találkozást azokkal a jelentkezőkkel, akik a pótló írásbeli felvételi vizsgát írták meg.

2023. február 10.

Minden diák megtudja, hány pontot szerzett a központi írásbeli felvételin. Közben az Arany János Tehetséggondozó Programra és az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezők is megkapják a pályázatuk eredményét.

2023. február 22.

Eddig a napig továbbítják az általános iskolák a diákok tanulói és jelentkezési lapjait – ekkor történik meg maga a jelentkezés a középfokú iskolákba. A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezők (és szüleik) az űrlapok kitöltését és benyújtását egyénileg is intézhetik.

2023. február 27-től március 14-ig

Ekkor tartják a szóbeli meghallgatásokat a középiskolák.

2023. március 21-22.

Ebben az időszakban lehet változtatni a megjelölt iskolák/tanulmányi területek sorrendjén.

2023. április 28.

A diákok, a szülők és az általános iskolák megkapják a felvételről vagy az elutasításról szóló határozatot a középiskoláktól.

2023. május 8-19.

Rendkívüli felvételit kell tartani azokban az iskolákban, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel. Ekkor a jelentkezést már egyénileg kell intézni, közvetlenül a kiválasztott iskolában, az ekkor benyújtott felvételi kérelmekről május 19-ig dönt is az igazgató. Egyébként az intézmények egészen augusztus végéig tarthatnak rendkívüli felvételi eljárást.

2023. június 21-23.

Beiratkozás a középfokú iskolákban.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.