Erről Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt szombaton, és már az erre vonatkozó rendelet is megjelent.
Az egyes ágazatokban - többek között az iskolákban is - jelentkező munkaerő-hiánnyal kapcsolatban Gulyás Gergely, a szombati kormányinfón úgy reagált: "a tanároknál fel kell oldani a nyugdíjkorlátot, ez a megoldás". A 2022/23-as tanév rendjét, a rezsicsökkentést és a benzinárstopot érintő szabályok mellett pedig az egyik péntek éjszaka kiadott rendeletben az is szerepel, hogy
a kormány engedélye nélkül foglalkoztatható 2022. szeptember 1. napjától 2023. augusztus 31. napjáig az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.
Azaz a közalkalmazottként dolgozó pedagógusok esetében sem kell a nyugdíjkorhatár elérése után külön engedély a további munkához, automatikusan dolgozhatnak azok is, akik betöltötték azt. A rendelet külön említi a szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál vagy a köznevelési vagy szakképző intézményben dolgozókat.
"A kormány ezzel az intézkedésével elismerte, hogy óriási pedagógushiány van, így kénytelen végre hozzányúlni a nyugdíjjogosultságot elérő közalkalmazottakat és az önkormányzati és állami intézményeket sújtó jogszabályokhoz" - írta a rendelet megjelenése utána a Pedagógusok Demokratikus Szakszerevezte.
Nagyon nehéz tanévkezdés elé nézhetnek az iskolák
A ponthatárhúzás után megírtuk, hogy alig 6400 új hallgatóval indulhatnak el ősszel a pedagógusképzések. Miközben a pedagógushiány jelentős: a "tanár" szóra keresve 2787 találatot dob ki a közszféra állásportálja, a közigállás.gov.hu, de tanítóból is komoly hiány van az iskolákban, jelenleg 1301 szabad állás van.
Arról nem is beszélve, hogy utánpótlás sem nagyon van. Az egyetemek sok tanári szakpárt el sem tudnak indítani az alacsony jelentkezői létszám miatt. A pótfelvételin még jó néhány hallgató bejuthat a képzésekre, az már most biztos, hogy nem hemzsegnek majd tanárszakos hallgatók az egyetemeken szeptembertől.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
