Erről Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt szombaton, és már az erre vonatkozó rendelet is megjelent.
Az egyes ágazatokban - többek között az iskolákban is - jelentkező munkaerő-hiánnyal kapcsolatban Gulyás Gergely, a szombati kormányinfón úgy reagált: "a tanároknál fel kell oldani a nyugdíjkorlátot, ez a megoldás". A 2022/23-as tanév rendjét, a rezsicsökkentést és a benzinárstopot érintő szabályok mellett pedig az egyik péntek éjszaka kiadott rendeletben az is szerepel, hogy
a kormány engedélye nélkül foglalkoztatható 2022. szeptember 1. napjától 2023. augusztus 31. napjáig az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.
Azaz a közalkalmazottként dolgozó pedagógusok esetében sem kell a nyugdíjkorhatár elérése után külön engedély a további munkához, automatikusan dolgozhatnak azok is, akik betöltötték azt. A rendelet külön említi a szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál vagy a köznevelési vagy szakképző intézményben dolgozókat.
"A kormány ezzel az intézkedésével elismerte, hogy óriási pedagógushiány van, így kénytelen végre hozzányúlni a nyugdíjjogosultságot elérő közalkalmazottakat és az önkormányzati és állami intézményeket sújtó jogszabályokhoz" - írta a rendelet megjelenése utána a Pedagógusok Demokratikus Szakszerevezte.
Nagyon nehéz tanévkezdés elé nézhetnek az iskolák
A ponthatárhúzás után megírtuk, hogy alig 6400 új hallgatóval indulhatnak el ősszel a pedagógusképzések. Miközben a pedagógushiány jelentős: a "tanár" szóra keresve 2787 találatot dob ki a közszféra állásportálja, a közigállás.gov.hu, de tanítóból is komoly hiány van az iskolákban, jelenleg 1301 szabad állás van.
Arról nem is beszélve, hogy utánpótlás sem nagyon van. Az egyetemek sok tanári szakpárt el sem tudnak indítani az alacsony jelentkezői létszám miatt. A pótfelvételin még jó néhány hallgató bejuthat a képzésekre, az már most biztos, hogy nem hemzsegnek majd tanárszakos hallgatók az egyetemeken szeptembertől.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
