A megkérdezettek többsége egyetért a tanárok követeléseivel, bár vannak, akik szerint csak egy részük jogos, mert „a fizetésük tényleg alacsony, de délután korábban hazamehetnek”, sőt ott a nyári szünet is.
A megkérdezettek több mint fele (51 százalék) szerint jogosak az óvodapedagógusok, tanítók és tanárok követelései, mert a fizetésük alacsony, és a pedagógusok túlterheltek is – derül ki az IDEA Intézet 24.hu-nak küldött kutatásából. Míg a kormánypárti szavazók mindössze 19 százaléka, az ellenzék szimpatizánsainak 91 százaléka tartja jogosnak a pedagógusok követeléseit.
Bár a többség egyetért a tanárok követeléseivel, 28 százalék szerint ezek csak részben jogosak, mert „a fizetésük tényleg alacsony, de délután korábban hazamehetnek, és egyébként az egész nyarat jelentősebb munkakötelezettség nélkül tölthetik” a tanárok. A kutatás szerint a Fidesz-KDNP szavazóinak 38 százaléka úgy véli, egyáltalán nem jogosak a pedagógusok elvárásai, hiszen „már 2022-re is kaptak 10 százalékos bérpótlékemelést, és egyébként is sok probléma van a munkájukkal és odaadásukkal”.
Településtípus szerint a fővárosban él a legtöbb olyan ember, aki egyetért a követelésekkel, de még a községekben is 46 százalék támogató a kérdésben.
Mit kérnek a tanárok?
A legfontosabb követelésük, hogy a pedagógusok garantált illetménye 2022. január 1-jétől a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45 százalékkal emelkedjen. Ezen felül a nevelő-oktató munkát segítők – például a pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensek – bérének emelése is bekerült a követelések közé. Óraszámcsökkentést is kérnek, szerintük heti 22 órára kellene visszavágni a „neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt”, a pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztenseket pedig maximum heti 35 órában kellene beosztani gyermekfelügyeletre.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
