A megkérdezettek többsége egyetért a tanárok követeléseivel, bár vannak, akik szerint csak egy részük jogos, mert „a fizetésük tényleg alacsony, de délután korábban hazamehetnek”, sőt ott a nyári szünet is.
A megkérdezettek több mint fele (51 százalék) szerint jogosak az óvodapedagógusok, tanítók és tanárok követelései, mert a fizetésük alacsony, és a pedagógusok túlterheltek is – derül ki az IDEA Intézet 24.hu-nak küldött kutatásából. Míg a kormánypárti szavazók mindössze 19 százaléka, az ellenzék szimpatizánsainak 91 százaléka tartja jogosnak a pedagógusok követeléseit.
Bár a többség egyetért a tanárok követeléseivel, 28 százalék szerint ezek csak részben jogosak, mert „a fizetésük tényleg alacsony, de délután korábban hazamehetnek, és egyébként az egész nyarat jelentősebb munkakötelezettség nélkül tölthetik” a tanárok. A kutatás szerint a Fidesz-KDNP szavazóinak 38 százaléka úgy véli, egyáltalán nem jogosak a pedagógusok elvárásai, hiszen „már 2022-re is kaptak 10 százalékos bérpótlékemelést, és egyébként is sok probléma van a munkájukkal és odaadásukkal”.
Településtípus szerint a fővárosban él a legtöbb olyan ember, aki egyetért a követelésekkel, de még a községekben is 46 százalék támogató a kérdésben.
Mit kérnek a tanárok?
A legfontosabb követelésük, hogy a pedagógusok garantált illetménye 2022. január 1-jétől a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45 százalékkal emelkedjen. Ezen felül a nevelő-oktató munkát segítők – például a pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensek – bérének emelése is bekerült a követelések közé. Óraszámcsökkentést is kérnek, szerintük heti 22 órára kellene visszavágni a „neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt”, a pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztenseket pedig maximum heti 35 órában kellene beosztani gyermekfelügyeletre.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
