A tanárok négy követelése közül kettőre egyértelműen nemet mondott a kormány

A beígért háromszor 10 százalékon felül csak akkor kapnak komolyabb béremelést a pedagógusok, ha „a gazdaság jól teljesít”, és óraszámcsökkentésre sem számíthatnak – többek között ez derül ki abból a dokumentumból, amelyben a Belügyminisztérium válaszolt a két nagy pedagógus-szakszervezet követeléseire.

  • Szabó Fruzsina

Korábban többször írtunk már arról, hogy a két nagy pedagógus-szakszervezet – vagyis a PSZ és a PDSZ – sztrájkbizottságának négy sztrájkkövetelése van. Az elsőről beszéltek a legtöbbet: azt kérik, hogy 2022. január 1-től a 10 százalékos pótlékemelésen túl 45 százalékkal emelkedjen a bérük, de a nevelő-oktató munkát segítők – például a pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensek – bérének emelése is bekerült a követelések közé.

Óraszámcsökkentést is kérnek, szerintük heti 22 órára kellene visszavágni a „neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt”, a pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztenseket pedig maximum heti 35 órában kellene beosztani gyermekfelügyeletre.

A Belügyminisztérium álláspontja a sztrájkkövetelésekkel kapcsolatban ������

Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Tuesday, June 28, 2022

A Belügyminisztérium írásban reagált a sztrájkbizottság követeléseire. A béremelésről azt írták, a már beígért háromszor 10 százalékos emelésen túl (amelynek az első 10 százalékát – tették hozzá – idén januárban megkapták a pedagógusok) csak akkor kaphatnak fizetésemelést az iskolákban dolgozók, ha azt a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi.

A nevelő-oktató munkát segítők bértáblájáról azt írták: mivel emelkedett a garantált bérminimum, a fizetésük automatikusan nagyobb lett, ettől függetlenül „az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon az ő juttatásaik emelése és számuk növelése is napirenden van”.

Az óraszámcsökkentést azonban egyértelműen visszautasították. A tárca azt írta, egész Európában emelkedik a pedagógusok átlagéletkora, és mindenhol kevés a fiatal szakember, ezért „nagyarányú óraszámcsökkentés jelen helyzetben nem tekinthető reálisnak”. „Arra kell törekednünk, hogy a 22-26 óra közötti szabályozás szerinti óraterhelés az alsó érték felé mozduljon el, a szabályozás ugyanakkor az intézmények humánerőforrás-gazdálkodását teszi rugalmassá. A túlórákat jelenleg is belső rendelkezések alapján fizetik ki a munkáltatók”.

Azt is hozzátették: azzal az elvvel egyetértenek, hogy a több órát tartó pedagógusok bérezésében „az óraszám-eltérés érvényesüljön”. A pedagógiai és a gyógypedagógiai asszisztensek munkaidejében sem lesz változás: a tárca szerint a Klebelsberg Központtal „felmérették”, hogy hetente hány órára osztják be őket gyermekfelügyeletre, de az eredmények alapján „nincs olyan gyakorlat, hogy heti 35 óránál többet lennének beosztva gyermekcsoportba”.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.