Nettó 814 ezer forint - mostantól legalább ennyit keres egy kezdő tanár Franciaországban

1500 helyett nettó 2000 euró - mai árfolyam szerint több mint 814 ezer forint - lehet Franciaországban a kezdő tanárok fizetése 2023-tól.

  • Kazinczy Bálint

A béremelést a francia oktatási miniszter, Pap Ndiaye jelentette be június 25-én, erről az RTL számolt be. A tervek szerint a fizetésemelés két részből áll majd. A kétezer eurós - átszámítva több mint 814 000 forintos - kezdő bérrel szeretnék a pályán tartani a tanárokat és vonzóbbá tenni a pedagógusszakmát.

A béremelés másik része azokat érinti majd, akik többletmunkát is vállalnak. Ez megfelel annak az alapelvnek, amelyet Emmanuel Macron elnöki kampányában is meghirdetett: kijelentette, hogy azok, akik akik több feladatot vállalnak, több bért kapnak majd. Többletfeladatnak számít például a helyettesítés vagy a diákok személyre szabott segítése.

A franciaországi tanárok bérezése egyébként jelenleg az OECD-országok átlaga alatt van - emeli ki cikkében a Franceinfo. Ezért is beszélhetett június elején közelgő vészhelyzetről az egyik pedagógus-szakszervezet vezetője. „Egy kezdő pedagógus a minimálbér 1,14- szeresét keresi ma. Az 1980-as években még  2,2-szeresét kereste” – nyilatkozta.

A pedagógusbérek alapján Magyarországon kifejezetten kedvezőtlen a helyzet: az OECD-országok közül az utolsó előtti helyen állunk, ha egy 15 év tapasztalattal rendelkező általános iskolai tanár fizetését vizsgáljuk. Itthon egy középiskolai tanár a garantált bérminimum 1,6-szorosát kereste meg 2020-ban a Pénzcentrum elemzése szerint. Mindezek mellett pedig fontos látni, hogy az OECD-országok közül kevés helyen keresnek kevesebbet a tanárok az átlagbérnél, ám Magyarország szintén köztük van.

A pedagógus-szakszervezetek hosszú évek óta jelzik, hogy komoly bérrendezésre lenne szükség az oktatásban. Ennek ellenére a tanárok fizetését még mindig a 2014-es minimálbér határozza meg, ezt tekintik "vetítési alapnak". Mindez azt eredményezi, hogy a 2014-es befagyasztás óta a pedagógusbérek nem követik a minimálbér emelkedését (az akkori mininálbér 101 500 forint volt).

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.