Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A béremelést a francia oktatási miniszter, Pap Ndiaye jelentette be június 25-én, erről az RTL számolt be. A tervek szerint a fizetésemelés két részből áll majd. A kétezer eurós - átszámítva több mint 814 000 forintos - kezdő bérrel szeretnék a pályán tartani a tanárokat és vonzóbbá tenni a pedagógusszakmát.
A béremelés másik része azokat érinti majd, akik többletmunkát is vállalnak. Ez megfelel annak az alapelvnek, amelyet Emmanuel Macron elnöki kampányában is meghirdetett: kijelentette, hogy azok, akik akik több feladatot vállalnak, több bért kapnak majd. Többletfeladatnak számít például a helyettesítés vagy a diákok személyre szabott segítése.
A franciaországi tanárok bérezése egyébként jelenleg az OECD-országok átlaga alatt van - emeli ki cikkében a Franceinfo. Ezért is beszélhetett június elején közelgő vészhelyzetről az egyik pedagógus-szakszervezet vezetője. „Egy kezdő pedagógus a minimálbér 1,14- szeresét keresi ma. Az 1980-as években még 2,2-szeresét kereste” – nyilatkozta.
A pedagógusbérek alapján Magyarországon kifejezetten kedvezőtlen a helyzet: az OECD-országok közül az utolsó előtti helyen állunk, ha egy 15 év tapasztalattal rendelkező általános iskolai tanár fizetését vizsgáljuk. Itthon egy középiskolai tanár a garantált bérminimum 1,6-szorosát kereste meg 2020-ban a Pénzcentrum elemzése szerint. Mindezek mellett pedig fontos látni, hogy az OECD-országok közül kevés helyen keresnek kevesebbet a tanárok az átlagbérnél, ám Magyarország szintén köztük van.
A pedagógus-szakszervezetek hosszú évek óta jelzik, hogy komoly bérrendezésre lenne szükség az oktatásban. Ennek ellenére a tanárok fizetését még mindig a 2014-es minimálbér határozza meg, ezt tekintik "vetítési alapnak". Mindez azt eredményezi, hogy a 2014-es befagyasztás óta a pedagógusbérek nem követik a minimálbér emelkedését (az akkori mininálbér 101 500 forint volt).
