Fáradtak, dühösek, levertek. És most kivételesen nem a magyar tanárokról beszélünk

Fáradtság, düh és levertség - ezekkel a szavakkal jellemzik közérzetüket a francia pedagógusok egy május végén publikált közvéleménykutatás szerint. Csak 22 százalékuk javasolná saját hivatását a fiatalabbaknak.

  • Kazinczy Bálint

A legtöbben a „kimerült” jelzőt említették, a megkérdezettek 58 százaléka jellemezte így a lelkiállapotát. Csupán 5 százalékuk vallotta magát optimistának, és csak 1 százalék említette a „jólét” szót, amikor saját élethelyzetéről beszélt. Ennek ellenére a franciaországi tanárok 92 százaléka úgy nyilatkozott, hogy szereti hivatását - írja a Franceinfo.

A felmérés szerint a tízből kilencen tartják alacsonynak a pedagógusbéreket, és 87% nem ért egyet az elmúlt időszakban hozott, oktatásügyet érintő politikai döntésekkel.

A kutatást megrendelő szakszervezet, az UNSA országos titkára nyilatkozatában úgy fogalmazott: „jól látható, hogy sürgősen vissza kell adnunk a megbecsültséget és tiszteletet a pedagógusoknak.”

Francia tanárok tüntetése 2022 januárjában
MTI/EPA/Mohamed Badra

Ha Emmanuel Macron pártja győzedelmeskedik a júniusi nemzetgyűlési választásokon, az oktatási tárca várományosa, Pap Ndiaye komoly kihívásokkal néz majd szembe, hiszen a felmérés szerint az elmúlt öt évben súlyosbodott a helyzet. Míg Macron első elnöki ciklusa előtt 42%, addig mandátuma végén a szakmabelieknek már csak 27%-a gondolta úgy, hogy megbecsülik és tisztelik a hivatása miatt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.