Fáradtság, düh és levertség - ezekkel a szavakkal jellemzik közérzetüket a francia pedagógusok egy május végén publikált közvéleménykutatás szerint. Csak 22 százalékuk javasolná saját hivatását a fiatalabbaknak.
A legtöbben a „kimerült” jelzőt említették, a megkérdezettek 58 százaléka jellemezte így a lelkiállapotát. Csupán 5 százalékuk vallotta magát optimistának, és csak 1 százalék említette a „jólét” szót, amikor saját élethelyzetéről beszélt. Ennek ellenére a franciaországi tanárok 92 százaléka úgy nyilatkozott, hogy szereti hivatását - írja a Franceinfo.
A felmérés szerint a tízből kilencen tartják alacsonynak a pedagógusbéreket, és 87% nem ért egyet az elmúlt időszakban hozott, oktatásügyet érintő politikai döntésekkel.
A kutatást megrendelő szakszervezet, az UNSA országos titkára nyilatkozatában úgy fogalmazott: „jól látható, hogy sürgősen vissza kell adnunk a megbecsültséget és tiszteletet a pedagógusoknak.”
Ha Emmanuel Macron pártja győzedelmeskedik a júniusi nemzetgyűlési választásokon, az oktatási tárca várományosa, Pap Ndiaye komoly kihívásokkal néz majd szembe, hiszen a felmérés szerint az elmúlt öt évben súlyosbodott a helyzet. Míg Macron első elnöki ciklusa előtt 42%, addig mandátuma végén a szakmabelieknek már csak 27%-a gondolta úgy, hogy megbecsülik és tisztelik a hivatása miatt.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
