Fáradtak, dühösek, levertek. És most kivételesen nem a magyar tanárokról beszélünk

Fáradtság, düh és levertség - ezekkel a szavakkal jellemzik közérzetüket a francia pedagógusok egy május végén publikált közvéleménykutatás szerint. Csak 22 százalékuk javasolná saját hivatását a fiatalabbaknak.

  • Kazinczy Bálint

A legtöbben a „kimerült” jelzőt említették, a megkérdezettek 58 százaléka jellemezte így a lelkiállapotát. Csupán 5 százalékuk vallotta magát optimistának, és csak 1 százalék említette a „jólét” szót, amikor saját élethelyzetéről beszélt. Ennek ellenére a franciaországi tanárok 92 százaléka úgy nyilatkozott, hogy szereti hivatását - írja a Franceinfo.

A felmérés szerint a tízből kilencen tartják alacsonynak a pedagógusbéreket, és 87% nem ért egyet az elmúlt időszakban hozott, oktatásügyet érintő politikai döntésekkel.

A kutatást megrendelő szakszervezet, az UNSA országos titkára nyilatkozatában úgy fogalmazott: „jól látható, hogy sürgősen vissza kell adnunk a megbecsültséget és tiszteletet a pedagógusoknak.”

Francia tanárok tüntetése 2022 januárjában
MTI/EPA/Mohamed Badra

Ha Emmanuel Macron pártja győzedelmeskedik a júniusi nemzetgyűlési választásokon, az oktatási tárca várományosa, Pap Ndiaye komoly kihívásokkal néz majd szembe, hiszen a felmérés szerint az elmúlt öt évben súlyosbodott a helyzet. Míg Macron első elnöki ciklusa előtt 42%, addig mandátuma végén a szakmabelieknek már csak 27%-a gondolta úgy, hogy megbecsülik és tisztelik a hivatása miatt.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.