A Pedagógusok Szakszervezetének vezetői szerint a klasszikus táboroztatás mellett a kereskedelemben is sokan helyezkednek el átmenetileg, a tanárok az élelmiszerüzletekben nemegyszer még részmunkaidőben is többet keresnek, mint az iskolában.
Évről évre egyre több, oktatásban dolgozó vállal nyári munkát, és nem csak táboroztatást, hanem bármi mást, amivel ki tudja egészíteni az egyébként rettentően alacsony fizetését
– mondta az Indexnek Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke, aki néhány példát is említett: Vas megyében a pedagógusok egy része a Lidlben vállal munkát, sokan közülük ráadásul árufeltöltőként, részmunkaidőben is többet keresnek, mint főállásban, az oktatásban.
"Tudunk olyan tanárról, aki elment felügyelni egy egyhetes erdei táborba, és nemhogy fizetést nem kapott, de még a saját költségeit, beleértve az utazást, a szállást és az étkezést is saját zsebből állta" – mondta Gosztonyi Gábor, a szakszervezet alelnöke.
Nyári táborok utalványért
A tanárok a felügyeletért cserébe a korábbi évekhez hasonlóan idén is CBA-utalványt kapnak. A szakszervezeti vezetők úgy vélik, hogy az említett juttatás nemcsak megalázó, de sokak számára rettentően kedvezőtlen is, a pedagógusok egy része ugyanis olyan településen él, ahol nincs jelen az említett élelmiszerüzlet.
Az elégedetlenség egyre nagyobb, Gosztonyi Gábor elmondta, a tanárok közül sokan letétbe helyezik a felmondásukat, abban bízva, hogy így változást érhetnek el a közoktatásban. Szerinte "változás nélkül a nyári szünetben ez a szám tovább emelkedhet, főleg, hogy ezekben a hetekben sokan más munkákba is belekóstolnak. Nem tudjuk, mire vár a kormány".
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
