Felfüggesztették a pedagógussztrájkot, új eszközzel harcolnak az igazolásdömping ellen: a hét hírei

Felfüggesztették a március 16-a óta tartó pedagógussztrájkot a szakszervezetek, péntek este szolidaritási koncertet tartott a Tanítanék és a noÁr, egy hónap múlva kezdődik az érettségi szezon – ezekről (is) írtunk a héten.

  • Eduline

Felfüggesztették a március 16-a óta tartó pedagógussztrájkot

A két nagy pedagógus-szakszervezet pénteken jelentette be, hogy a választás miatt felfüggesztik a március 16-a óta tartó sztrájkot. Kiemelték: azért döntöttek így, mert hétfőtől ügyvivő kormány lesz, annak pedig nincs felhatalmazása arra, hogy tárgyaljanak a pedagógus-szakszervezetek sztrájkbizottságával. Márpedig a sztrájk akkor jogszerű, ha közben tárgyalnak a felek. A PSZ és a PDSZ a sztrájkalapról is beszélt.

A szakszervezetek döntéséről itt találjátok cikkünket.

Szolidaritási koncertet tartottak a Kossuth téren

Péntek este a Kossuth téren szolidaritási koncertet és demonstrációt tartott a Tanítanék Mozgalom és a noÁr – a hetek óta sztrájkoló pedagógusokat támogatják az ott befolyt összegből. Fellépett többek között a Belmondo, a Csíkszerda kórus, a Ricsárdgír is, felszólaltak a március 16-i diáktüntetést szervező Diákok a Tanárokért csoport tagjai is. Az egyik középiskolás arról beszélt, hogy a tanárok ma a megélés és a túlélés között egyensúlyoznak, elkeserítő, hogy egy kezdő tanár egy albérletet sem tud kifizetni. Tudósításunkat itt olvashatjátok el.

Akárki is kerül kormányra, ezekkel a kérdésekkel foglalkoznia kell

A Szülői Hang közösségnek több mint 2300-an küldték el véleményüket az oktatás helyzetéről – csütörtökön a leggyakrabban említett problémákat vettük sorra. Például az alacsony pedagógusfizetéseket, az egyre súlyosabb tanárhiányt, a diákok túlterheltségét, a tananyag méretét, a sajátos nevelési igényű diákok integrációjában segítő szakemberek túlterheltségét/hiányát. Ezekkel a problémákkal – akárki is nyer a választáson – az új kormánynak mindenképpen foglalkoznia kell. Cikkünket itt olvashatjátok el.

Egyetemisták tízezrei menekültek el Ukrajnából

Hétfőn arról írtunk, hogy Ukrajnában majdnem nyolcvanezer külföldi hallgató tanult a háború kirobbanása előtt. Többségük az elmúlt hetekben elmenekült az országból, ám az kérdés, visszatérnek-e valamikor ukrajnai egyetemükre vagy valahol máshol folytatják a tanulást. Indiában majdnem húszezer hallgatónak kell majd erről döntenie. Cikkünket itt olvashatjátok el.

Egy hónap múlva kezdődik az érettségi

Most már egy érettségiző sem mondhatja, hogy ráér még elkezdeni a felkészülést. Hogy az alapok meglegyenek, összegyűjtöttük az összes nyilvános anyagot az idei érettségikről – dátumokat, témaköröket. Itt találjátok cikkünket.

Orvosi igazolás helyett szülői nyilatkozat

Pénteken az iskolai igazolásokról is írtunk. Az egyik budakalászi gyermekorvos februárban érdekes kísérletbe kezdett: nem állít ki igazolásokat, helyette azt kéri a szülőktől, hogy nyomtassák ki, írják alá és juttassák el az iskolának azt a dokumentumot, amelyben arról nyilatkoznak, hogy a gyermekük betegség miatt hiányzott, de már tünetmentes.

A gyermekorvosok egyébként nap mint nap százszámra kénytelenek igazolásokat kiállítani – olyan gyerekekről is, akiket az enyhe tünetek miatt szüleik el sem visznek a rendelésre, csak papírt kérnek. Nem véletlen, hogy szakmai szervezetek évek óta kérik az oktatásirányítást és az iskolákat, hogy változtassanak a hiányzások igazolásának rendjén. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.