Éjféltől felfüggesztik a március 16-án elindított határozatlan idejű sztrájkot – ezt jelentette be a két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottsága pénteken. A munkabeszüntetésben egyébként több mint negyvenezren vettek részt, és ebben a számban még nincsenek benne azok, akik polgári engedetlenségi akcióba kezdtek az elmúlt hetekben.
„A PSZ és a PDSZ sztrájkbizottsága a parlamenti választások és az új kormány megalakulására várva felfüggeszti a sztrájkot” – mondta a pénteki sajtótájékoztatón Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, hozzátéve: a sztrájktörvény és a február 11-i sztrájkrendelet ellenére jogszerűen meg tudták szervezni a munkabeszüntetést, számításaik szerint több mint negyvenezer kollégájuk vett részt az akciókban, akik legalább egy napig sztrájkoltak, legalább 29 ezren voltak.
„Ezek a számok úgy valósultak meg, hogy vannak olyan kollégák, akik nem tudtak részt venni a sztrájkban, mert rendkívüli szünetet rendeltek el náluk. De ebben nincs benne a polgári engedetlenkedők létszáma sem” – magyarázta.
Szabó Zsuzsa arról is beszélt, hogy a rendszerváltás óta nem tapasztaltak olyan széleskörű társadalmi összefogást az oktatás ügyében, mint az elmúlt hetekben. Külön kiemelte a diákokat, akik – tette hozzá – megértették, hogy róluk és értük is sztrájkolnak a tanárok.
Napi tízezer forintot veszítettek a sztrájkolók
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a sztrájkoló pedagógusok naponta körülbelül tízezer forintot veszítettek, a munkabeszüntetés idejére ugyanis nem jár bér. A szakszervezeti tagoknak ezt a szakszervezetek vissza tudják pótolni, a Pedagógusok Szakszervezeténél például 89 millió forintot különítettek el erre. Ugyanígy tesz a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is, amelynek alapítványa azokat is tudja támogatni, akik nem szakszervezeti tagok.
A PSZ elnöke arra is kitért, hogy nyílt levélben szólították fel a kormányt, hogy a sztrájkolóktól levont bért fordítsák az ukrajnai menekült családok gyerekeinek oktatására, de erre nem kaptak választ.
Miért nem sztrájkolnak tovább a tanárok?
„A sztrájktörvény előírásai szerint a sztrájk alatt tárgyalni kell, és bár a kormány ezt velünk szemben az utóbbi hónapokban nem tartotta be, mi úgy gondoljuk, hogy nekünk be kell tartani. De mivel ügyvezető kormány lesz hétfőtől, és nekik nincs joguk rendeletalkotásra, semmilyen megállapodásra, nem lesz másik fél, akivel tárgyalni tudunk. Ha ebben az esetben sztrájk lenne, a kollégák nem jogszerű sztrájkban vennének részt, és ezt nem szeretnénk” – magyarázta Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányának elnöke.
Kiemelte azt is: ez nem jelenti azt, hogy feladják a követeléseiket. „Amint az új kormány megalakul, és kijelöli a tárgyalófelet, azonnal elkezdünk újra tárgyalni. Fontosnak tartjuk, hogy a követeléseinket vegye végre valaki komolyan” – magyarázta.
Bár az elmúlt napokban már jóval kevesebb iskolában sztrájkoltak, mint a határozatlan idejű munkabeszüntetés első napjain, március 16-a és 18-a között, így is számos iskolában folytatták az akciókat. Van, ahol "mozaiksztrájkot" hirdettek, vagyis minden nap más-más munkaközösség tagadta meg a munka felvételét, míg máshol gördülősztrájkot szerveztek, naponta más-más pedagógus sztrájkolt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
