Kedden is folytatódott a pedagógusok tiltakozása, bár a sztrájkot több iskolában polgári engedetlenségi akció váltotta fel. Az akció így is komoly anyagi terhet jelent a munkabeszüntetést vállaló pedagógusoknak, egyikük azt írta, álságosnak tartja, hogy a kormány a háborúra hivatkozva kéri őket a sztrájk beszüntetésére.
Kedden újra polgári engedetlenségi akcióba kezdett Simkó Edit, aki a szombati, Kossuth téri pedagógustüntetésen is beszédet mondott. Ez már az ötödik nap, amelyet polgári engedetlenségi akcióval tölt, a Facebookon közzétett levelében azt írja, álságos, hogy az ukrajnai háborúra hivatkozva kéri a kormány a pedagógus-szakszervezeteket, hogy fejezzék be a sztrájkot.
„Ezután a menekült gyermekek beiskolázásában lesz az oktatás érintett, tehát a pedagógusokra itt is szükség lesz” – emeli ki.
A Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium Technikumban és Kollégiumban kilenc pedagógus kezdett kedd reggel polgári engedetlenségi akcióba. „Tiltakozásunk jelképes, mindössze egy órát jelent, amelynek oka, hogy nem szeretnénk a nem csatlakozó kollégákat nehéz helyzetbe hozni a helyettesítéssel. Ebben az órában nem vesszük fel a munkát, nem folytatunk oktatási, nevelési tevékenységet. Ezzel együtt szeretnénk kifejezni, hogy a szakszervezetek követeléseivel egyetértünk. Tiltakozunk a Magyar Közlönyben 2022. február 11-én megjelent 36/2022. (II.11.) kormányrendelet ellen, amely a sztrájkot tényleges érdekérvényesítésre alkalmatlanná teszi” – írják nyilatkozatukban.
Hozzáteszik: nemcsak a tanári munka erkölcsi és anyagi megbecsüléséért harcolnak, hanem „a minőségi és gyermekközpontú oktatás körülményeinek megteremtéséért is (kevesebb óraszám a diákjaink számára, jobb felszereltség biztosítása)”.
„Úgy gondoljuk, nemcsak a mi problémánk a tanárhiány, a pályaelhagyás, az évről évre növekvő adminisztrációs terhek vagy az ingyenes helyettesítések. Szeretnénk szabadon tankönyvet választani! A jelenben kell megalapoznunk diákjaink, a következő nemzedékek jövőjét. Ezért nem tehetünk mást: ki kell állnunk diákjainkért, önmagunkért! Szeretnénk gondolkodó embereket nevelni-oktatni, akik képesek lesznek felnőni a 21. század kihívásaihoz” – írják, hozzátéve: figyelemfelkeltésük nem irányul sem az iskolavezetés, sem a tankerület ellen, és mindenféle pártpolitikai elköteleződéstől mentes.
A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban is folytatódik a tiltakozás, de már nem sztrájkkal, hanem „gördülő polgári engedetlenséggel”, vagyis naponta egy tanár tagadja majd meg a munka felvételét. A Kölcsey-gimnáziumban egyébként három napon át sztrájkolt a tantestület egy része, de a sztrájkot ebben a formában nem tudják folytatni, mert minden egyes nappal átlagosan tízezer forintot veszítenek, ráadásul szeretnének tovább dolgozni a diákjaikkal.
Ugyanakkor továbbra is fenntartják követeléseiket, elfogadhatatlannak tartják a sztrájkrendeletet. „Felháborítónak tartjuk az oktatási kormányzat hallgatását és évek óta tartó párbeszéd-képtelenségét, hogy a diákokat darabárunak tekintik, a pedagógusokat pedig végrehajtó robotoknak” – emelték ki.
A dabasi Gyóni Géza Általános Iskolában is folytatta a sztrájkot a tantestület egy része, de az újpesti Viola Óvodában is második napja tart a munkabeszüntetés - ők hétfőn kezdték a sztrájkot. A Kecskeméti Széchenyivárosi Arany János Általános Iskola huszonegy pedagógusa kedden is sztrájkol, ahogy a Deák Diák Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium tantestületéből is tizenhárman.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
