Szolidaritási koncert és tüntetés is lesz április 1-jén, a sztrájkoló tanárokat támogatnák

Szolidaritási koncertet és tüntetést szervez április 1-jére a Tanítanék és a noÁr Mozgalom. Elhangzik majd a 400 ezres megtekintésszámnál járó „Tanítani akarunk!” című szám is.

  • Eduline

A koncerttel és a tüntetéssel a sztrájkoló pedagógusokat akarják segíteni, „pénzbeli adományokkal és közös kiállással támogathatjuk azokat, akik az elmúlt hetekben is mindent megtettek az oktatás jövőjéért”.

„A meghívott fellépők olyan zenészek, zenekarok, művészek és ismert emberek lesznek, akik szívükön viselik a mindenkori pedagógusok, diákok és mindannyiunk közös jövőjét. A koncertből befolyó összeget teljes egészében a sztrájkoló pedagógusok támogatására szeretnénk fordítani” – teszik hozzá az esemény Facebook-oldalán.

Az esemény házigazdája Molnár Áron, a noÁr Mozgalom alapítója lesz, aki előadja majd a Tanítani akarunk! című számot is, amelyet egy hét alatt több mint 400 ezren néztek meg a Youtube-on.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.