Legalább 20 ezer iskolai dolgozó sztrájkolt szerdán, és ebben még nincsenek benne azok, akik polgári engedetlenségi akcióba kezdtek - közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.
„Figyelem! A március 16-ai adatok se véglegesek, mert még mindig érkeznek. Eddig azt tudjuk, hogy a sztrájk első napján mintegy 20000 pedagógus és mintegy 500 nem pedagógus munkakörben dolgozó sztrájkolt, emellett több intézményben polgári engedetlenség is volt. A beérkezett visszajelzések alapján, ahol volt sztrájk, ott átlagosan 30%-os volt a részvétel azzal, hogy ezekben az adatokban nem látszanak a sztrájkot nagy létszámban bevállaló intézmények közül azok, ahol az intézményvezető rendkívüli szünetet vagy tanítás nélküli munkanapot rendelt el, és emiatt nem tudtak tanóráik megtartása helyett sztrájkolni a kollégák” – írja a Facebookon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Hozzáteszik: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek „nem lehetett pontos adata, amikor az alacsony létszámadatot bemondta”. A miniszter szerda délután úgy nyilatkozott, hogy az állami iskolák pedagógusai közül kevesebb mint 15 ezren vettek részt a sztrájkban, ha pedig az óvodákban és a szakképzésben dolgozókat is beleszámolják, a pedagógusok kevesebb mint tíz százaléka sztrájkolt.
A PDSZ szerint a cél láthatóan nem az, hogy a közoktatást kihúzzák a gödörből, „hanem a sztrájkjog gyakorlásának megakadályozása, a sztrájk láthatatlanná és súlytalanná tétele”.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
