Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére válaszolt Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa.
Nem állítható az, hogy a Kr. előírásai nincsenek értékelhető összefüggésben a járványügyi védekezéssel, vagyis álláspontom szerint az Alaptörvény 53. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazáson a Kormány nem terjeszkedett túl”
- összegezte véleményét Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa a sztrájkrendelet kapcsán, szúrta ki a 444.hu. Szerinte „a sztrájk alapjogát érintően az állam feladata kettős: egyrészt védenie kell a sztrájkban részt vevők jogait, hiszen a sztrájkhoz való jog – a sztrájktörvényben meghatározott korlátok között – az Alaptörvényben biztosított jog, amely gazdasági, szociális érdekeik védelme érdekében megilleti a munkavállalókat. Másrészről azonban védenie kell a sztrájkban tevékenyen részt nem vállaló, azt »elszenvedő« állampolgárok jogait is, hiszen a sztrájkjog gyakorlása szükségszerűen az ő alapjogaik korlátozásával járhat" - írja.
"A sztrájkhoz való alkotmányos jogukkal tehát a pedagógusok is csak akkor élhetnek, ha az elégséges szolgáltatások körét jogszabály (törvény, illetve a jelenlegi időszakban veszélyhelyzeti kormányrendelet), a felek megállapodása, ennek hiányában a bíróság jogerős végzése egyértelműen meghatározta. Az elégséges szolgáltatás nyújtásának hiányában nem garantálható, hogy a gyermekek oktatáshoz való joga a sztrájk időtartam alatt is érvényesüljön" - tette hozzá Kozma Ákos.
A pedagógus-szakszervezetek által kifogásolt kormányrendelet szerint az érettségizők a vizsgatárgyakból minden óráját meg kell tartaniuk a tanároknak a sztrájk alatt is. „Az érettségiző középiskolai osztályok tanulói elmaradt tanóráinak pótlására pedig az idei írásbeli érettségi vizsgák május 2-i időpontja előtt kellene sort keríteni, vagyis azzal kellene számolni, hogy az elhúzódó, határozatlan idejű sztrájk következtében a járványhullám lecsengése előtti időszakban több időt szükséges (hétvégenként, napi tanórákon túl) a köznevelési intézményben tölteniük” - magyarázza az ombudsman.
Kozma Ákos végül kijelenti, azért sem fordul az Alkotmánybírósághoz, mert a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete már benyújtott alkotmányjogi panaszt, amiben a kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását és megsemmisítését kérték.
A tanárok azonban nem így gondolják
Február 14. óta tiltakoznak a tanárok a kormány friss sztrájkrendelete ellen azzal, hogy polgári engedetlenség keretében nem veszik fel a munkát egy-egy napra, az akciósorozat a héten is folytatódik. Hétfőtől a diákok is csatlakoznak a pedagógusokhoz - fehér szalaggal és kockás inggel jelezve szolidaritásukat, miközben a pedagógusszakszervezetek alkotmánybíróságra viszik a sztrájk ügyét.
A folyamatosan frissülő listánkat itt olvashatjátok.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).