Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Nem állítható az, hogy a Kr. előírásai nincsenek értékelhető összefüggésben a járványügyi védekezéssel, vagyis álláspontom szerint az Alaptörvény 53. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazáson a Kormány nem terjeszkedett túl”
- összegezte véleményét Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa a sztrájkrendelet kapcsán, szúrta ki a 444.hu. Szerinte „a sztrájk alapjogát érintően az állam feladata kettős: egyrészt védenie kell a sztrájkban részt vevők jogait, hiszen a sztrájkhoz való jog – a sztrájktörvényben meghatározott korlátok között – az Alaptörvényben biztosított jog, amely gazdasági, szociális érdekeik védelme érdekében megilleti a munkavállalókat. Másrészről azonban védenie kell a sztrájkban tevékenyen részt nem vállaló, azt »elszenvedő« állampolgárok jogait is, hiszen a sztrájkjog gyakorlása szükségszerűen az ő alapjogaik korlátozásával járhat" - írja.
"A sztrájkhoz való alkotmányos jogukkal tehát a pedagógusok is csak akkor élhetnek, ha az elégséges szolgáltatások körét jogszabály (törvény, illetve a jelenlegi időszakban veszélyhelyzeti kormányrendelet), a felek megállapodása, ennek hiányában a bíróság jogerős végzése egyértelműen meghatározta. Az elégséges szolgáltatás nyújtásának hiányában nem garantálható, hogy a gyermekek oktatáshoz való joga a sztrájk időtartam alatt is érvényesüljön" - tette hozzá Kozma Ákos.
A pedagógus-szakszervezetek által kifogásolt kormányrendelet szerint az érettségizők a vizsgatárgyakból minden óráját meg kell tartaniuk a tanároknak a sztrájk alatt is. „Az érettségiző középiskolai osztályok tanulói elmaradt tanóráinak pótlására pedig az idei írásbeli érettségi vizsgák május 2-i időpontja előtt kellene sort keríteni, vagyis azzal kellene számolni, hogy az elhúzódó, határozatlan idejű sztrájk következtében a járványhullám lecsengése előtti időszakban több időt szükséges (hétvégenként, napi tanórákon túl) a köznevelési intézményben tölteniük” - magyarázza az ombudsman.
Kozma Ákos végül kijelenti, azért sem fordul az Alkotmánybírósághoz, mert a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete már benyújtott alkotmányjogi panaszt, amiben a kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását és megsemmisítését kérték.
A tanárok azonban nem így gondolják
Február 14. óta tiltakoznak a tanárok a kormány friss sztrájkrendelete ellen azzal, hogy polgári engedetlenség keretében nem veszik fel a munkát egy-egy napra, az akciósorozat a héten is folytatódik. Hétfőtől a diákok is csatlakoznak a pedagógusokhoz - fehér szalaggal és kockás inggel jelezve szolidaritásukat, miközben a pedagógusszakszervezetek alkotmánybíróságra viszik a sztrájk ügyét.
A folyamatosan frissülő listánkat itt olvashatjátok.
