Középiskolai felvételi: itt vannak az újabb szóbeli ponthatárok

Egyre több gimnázium és technikum hozza nyilvánosságra a szóbeli felvételi behívási ponthatárát. Ez fontos lehet, több középiskola ugyanis nem minden jelentkezőt hív be elbeszélgetésre.

  • Szabó Fruzsina

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium hetedik évfolyamára összesen 32 diákot vesznek fel – idén 238-an jelentkeztek. A szóbelire 180 diákot hívnak be, a meghallgatás behívási ponthatára a maximális 150-ből (központi írásbeli 100 pont, általános iskolai jegyek 50 pont) 110. A kilencedik évfolyam 32 helyére 313-an felvételiznek idén, ott a szóbeli behívási ponthatára 116.

A győri Révai Miklós Gimnázium hat évfolyamos képzésére 32 diák juthat be. A jelentkezők közül azokat hívják be a szóbelire, akik legalább 121 pontot gyűjtöttek a központi írásbeli vizsgán és általános iskolai jegyeikkel.

A budapesti Közgazdasági Politechnikum is közzétette a szóbeli behívási ponthatárt. A 6+1 éves képzés szóbeli felvételijén azok a diákok vehetnek részt, akik általános iskolai jegyeikkel és a központi írásbeli felvételin elért eredményeivel legalább 96 pontot szereztek. „Sajnos a felsorolt felvételizőkön kívül másokat nem áll módunkban szóbeliztetni. Méltányosságból sem tudunk a megjelölt ponthatár alatt lévő diákokat szóban vizsgáztatni, hiszen hiába kapnák meg a maximális szóbeli pontokat, az sem lenne elég a bejutáshoz” – teszik hozzá.

A Gödöllői Török Ignác Gimnáziumban a nyolcosztályos képzés szóbeli behívási ponthatára 124, az angol nyelvi előkészítős, valamint az angolos tagozaté 113, a németesé 120, a digitális kultúra tagozaté pedig 113 pont.

Cikksorozatunk első részében többek között a budapesti Babits, Teleki Blanka, Trefort, Madách, a gödöllői református líceum szóbeli ponthatáráról olvashattatok. Itt nézhetitek meg:

A budapesti Apáczai, a Baár-Madas, a Kőrösi, a Jedlik és a BIG szóbeli behívási ponthatárait itt nézhetitek meg:

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. És persze annak is utánajártunk, miért „néma” – vagyis miért nem beszél idegen nyelveket – a magyarok fele. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.