Középiskolai felvételi: itt vannak az újabb szóbeli ponthatárok

Egyre több gimnázium és technikum hozza nyilvánosságra a szóbeli felvételi behívási ponthatárát. Ez fontos lehet, több középiskola ugyanis nem minden jelentkezőt hív be elbeszélgetésre.

  • Szabó Fruzsina

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium hetedik évfolyamára összesen 32 diákot vesznek fel – idén 238-an jelentkeztek. A szóbelire 180 diákot hívnak be, a meghallgatás behívási ponthatára a maximális 150-ből (központi írásbeli 100 pont, általános iskolai jegyek 50 pont) 110. A kilencedik évfolyam 32 helyére 313-an felvételiznek idén, ott a szóbeli behívási ponthatára 116.

A győri Révai Miklós Gimnázium hat évfolyamos képzésére 32 diák juthat be. A jelentkezők közül azokat hívják be a szóbelire, akik legalább 121 pontot gyűjtöttek a központi írásbeli vizsgán és általános iskolai jegyeikkel.

A budapesti Közgazdasági Politechnikum is közzétette a szóbeli behívási ponthatárt. A 6+1 éves képzés szóbeli felvételijén azok a diákok vehetnek részt, akik általános iskolai jegyeikkel és a központi írásbeli felvételin elért eredményeivel legalább 96 pontot szereztek. „Sajnos a felsorolt felvételizőkön kívül másokat nem áll módunkban szóbeliztetni. Méltányosságból sem tudunk a megjelölt ponthatár alatt lévő diákokat szóban vizsgáztatni, hiszen hiába kapnák meg a maximális szóbeli pontokat, az sem lenne elég a bejutáshoz” – teszik hozzá.

A Gödöllői Török Ignác Gimnáziumban a nyolcosztályos képzés szóbeli behívási ponthatára 124, az angol nyelvi előkészítős, valamint az angolos tagozaté 113, a németesé 120, a digitális kultúra tagozaté pedig 113 pont.

Cikksorozatunk első részében többek között a budapesti Babits, Teleki Blanka, Trefort, Madách, a gödöllői református líceum szóbeli ponthatáráról olvashattatok. Itt nézhetitek meg:

A budapesti Apáczai, a Baár-Madas, a Kőrösi, a Jedlik és a BIG szóbeli behívási ponthatárait itt nézhetitek meg:

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. És persze annak is utánajártunk, miért „néma” – vagyis miért nem beszél idegen nyelveket – a magyarok fele. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.