Középiskolai felvételi: itt vannak az újabb szóbeli ponthatárok

Egyre több gimnázium és technikum hozza nyilvánosságra a szóbeli felvételi behívási ponthatárát. Ez fontos lehet, több középiskola ugyanis nem minden jelentkezőt hív be elbeszélgetésre.

  • Szabó Fruzsina

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium hetedik évfolyamára összesen 32 diákot vesznek fel – idén 238-an jelentkeztek. A szóbelire 180 diákot hívnak be, a meghallgatás behívási ponthatára a maximális 150-ből (központi írásbeli 100 pont, általános iskolai jegyek 50 pont) 110. A kilencedik évfolyam 32 helyére 313-an felvételiznek idén, ott a szóbeli behívási ponthatára 116.

A győri Révai Miklós Gimnázium hat évfolyamos képzésére 32 diák juthat be. A jelentkezők közül azokat hívják be a szóbelire, akik legalább 121 pontot gyűjtöttek a központi írásbeli vizsgán és általános iskolai jegyeikkel.

A budapesti Közgazdasági Politechnikum is közzétette a szóbeli behívási ponthatárt. A 6+1 éves képzés szóbeli felvételijén azok a diákok vehetnek részt, akik általános iskolai jegyeikkel és a központi írásbeli felvételin elért eredményeivel legalább 96 pontot szereztek. „Sajnos a felsorolt felvételizőkön kívül másokat nem áll módunkban szóbeliztetni. Méltányosságból sem tudunk a megjelölt ponthatár alatt lévő diákokat szóban vizsgáztatni, hiszen hiába kapnák meg a maximális szóbeli pontokat, az sem lenne elég a bejutáshoz” – teszik hozzá.

A Gödöllői Török Ignác Gimnáziumban a nyolcosztályos képzés szóbeli behívási ponthatára 124, az angol nyelvi előkészítős, valamint az angolos tagozaté 113, a németesé 120, a digitális kultúra tagozaté pedig 113 pont.

Cikksorozatunk első részében többek között a budapesti Babits, Teleki Blanka, Trefort, Madách, a gödöllői református líceum szóbeli ponthatáráról olvashattatok. Itt nézhetitek meg:

A budapesti Apáczai, a Baár-Madas, a Kőrösi, a Jedlik és a BIG szóbeli behívási ponthatárait itt nézhetitek meg:

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. És persze annak is utánajártunk, miért „néma” – vagyis miért nem beszél idegen nyelveket – a magyarok fele. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.