Egyre több iskolában engedetlenkednek a tanárok. Hogy mi ellen tiltakoznak?

Legalább hatvan-hetven iskola pedagógusai csatlakoztak az elmúlt másfél hétben a polgári engedetlenségi akciókhoz, amellyel a február 11-én megjelent sztrájkrendelet ellen tiltakoznak. De pontosan mi is van ebben a jogszabályban? Mutatjuk.

  • Csik Veronika

A tiltakozó pedagógusok úgy gondolják, hogy a február 11-én megjelent rendelet ellehetetleníti a tanárok sztrájkjogait, ugyanis olyan még elégséges szolgáltatást szab, amely miatt gyakorlatilag "érzékelhetetlenné" válna a munkabeszüntetés. Összeszedtük, pontosan mi is van ebben a sztrájkrendeletben. 

Minden maradjon változatlan

A rendelet szerint a pedagógusoknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és középfokú iskolák esetében 16 óra, általános iskolák esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között saját osztályukban/csoportjukban – tehát a különböző osztályok keveredése nélkül – biztosítaniuk kell a gyerekfelügyeletet.

Az érettségiző osztályokban a kötelező érettségi tárgyakból (vagyis magyarból, matekból, történelemből, nyelvből) meg kell tartani az összes órát a sztrájk ellenére, a nem érettségizőknek pedig az órák felét.

A jogszabály arra is kitér, hogy minden csoportban, osztályban lennie kell legalább egy, szakképesítéssel rendelkező pedagógusnak, kollégiumi nevelőnek, oktatónak vagy pedagógiai asszisztensnek.

Levegőzés, ebéd és minden maradjon változatlan

A kormány rendelete arra is kitér, hogy a felügyelet alatt az időjárási körülményektől függően a diákoknak lehetőség szerint délelőtt és délután 1-1 órát a szabad levegőn kell lenniük, mindezt az „elkülönítési követelmények figyelembevételével”. A sztrájk alatt biztosítani kell a diákoknak az étkeztetést a közétkeztetési, egészségügyi, szakmai szabályok betartásával, a sztrájk előtti időszakra jellemző, megszokott helyen, módon, alkalommal és időpontokban.

VÁL-TO-ZAT-LAN

A sajátos nevelési igényű diákoknak valamennyi foglalkozást, fejlesztést és felzárkóztatást meg kell tartani. A jogszabály olyan részletes, hogy arra is kitér, mi van akkor, ha a sztrájk ideje alatt alapuló rendszeres fogászati, szemészeti vagy általános szűrővizsgálat esedékes. A válasz: ezekre el kell vinni a diákokat.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. És persze annak is utánajártunk, miért „néma” – vagyis miért nem beszél idegen nyelveket – a magyarok fele. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.