Egyre több iskolában engedetlenkednek a tanárok. Hogy mi ellen tiltakoznak?

Legalább hatvan-hetven iskola pedagógusai csatlakoztak az elmúlt másfél hétben a polgári engedetlenségi akciókhoz, amellyel a február 11-én megjelent sztrájkrendelet ellen tiltakoznak. De pontosan mi is van ebben a jogszabályban? Mutatjuk.

  • Csik Veronika

A tiltakozó pedagógusok úgy gondolják, hogy a február 11-én megjelent rendelet ellehetetleníti a tanárok sztrájkjogait, ugyanis olyan még elégséges szolgáltatást szab, amely miatt gyakorlatilag "érzékelhetetlenné" válna a munkabeszüntetés. Összeszedtük, pontosan mi is van ebben a sztrájkrendeletben. 

Minden maradjon változatlan

A rendelet szerint a pedagógusoknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és középfokú iskolák esetében 16 óra, általános iskolák esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között saját osztályukban/csoportjukban – tehát a különböző osztályok keveredése nélkül – biztosítaniuk kell a gyerekfelügyeletet.

Az érettségiző osztályokban a kötelező érettségi tárgyakból (vagyis magyarból, matekból, történelemből, nyelvből) meg kell tartani az összes órát a sztrájk ellenére, a nem érettségizőknek pedig az órák felét.

A jogszabály arra is kitér, hogy minden csoportban, osztályban lennie kell legalább egy, szakképesítéssel rendelkező pedagógusnak, kollégiumi nevelőnek, oktatónak vagy pedagógiai asszisztensnek.

Levegőzés, ebéd és minden maradjon változatlan

A kormány rendelete arra is kitér, hogy a felügyelet alatt az időjárási körülményektől függően a diákoknak lehetőség szerint délelőtt és délután 1-1 órát a szabad levegőn kell lenniük, mindezt az „elkülönítési követelmények figyelembevételével”. A sztrájk alatt biztosítani kell a diákoknak az étkeztetést a közétkeztetési, egészségügyi, szakmai szabályok betartásával, a sztrájk előtti időszakra jellemző, megszokott helyen, módon, alkalommal és időpontokban.

VÁL-TO-ZAT-LAN

A sajátos nevelési igényű diákoknak valamennyi foglalkozást, fejlesztést és felzárkóztatást meg kell tartani. A jogszabály olyan részletes, hogy arra is kitér, mi van akkor, ha a sztrájk ideje alatt alapuló rendszeres fogászati, szemészeti vagy általános szűrővizsgálat esedékes. A válasz: ezekre el kell vinni a diákokat.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. És persze annak is utánajártunk, miért „néma” – vagyis miért nem beszél idegen nyelveket – a magyarok fele. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu