Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A kérdés az volt, hajlandó-e a kormány változtatni a korábbi álláspontján, és emelni a tanárok bérén vagy csökkenteni a leterheltségükön.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva erősítette meg, hogy jelenleg is folynak a tárgyalások a kormány és tanárok érdekképviseleti szervezetei között. Sőt azt is elmondta, a kormány örülne, ha előrébb jutnának a kérdésekben, de hozzátette, úgy gondolják, a márciusi sztrájk politikai felhanggal bír.
Mi a pedagógusok igényeit értjük és jogosnak is találjuk. Valóban ahhoz képest, hogy milyen mértékben nőttek a bérek Magyarországon, a tanárok béremelése ettől elmaradt"
- mondta a miniszter, hozzátéve, hogy szerinte is jó lenne, ha a pedagógusok ennél többet tudnának keresni. "Ezért jelentettük be, hogy legalább 30 százalékos emelést tudunk biztosítani, de szeretnénk ennél többet is adni." Ezért tárgyalnak a tanárokkal - mondta -, de kérik, hogy mindenki tartsa be a jogszabályokat.
Kitért az utóbbi napok tanári akcióira is - több iskolában döntöttek úgy a tanárok, hogy nem veszik fel a munkát egy-egy napra. A miniszter azt mondta, ebben a polgári engedetlenségben benne van a jogszabály-ellenesség, a sztrájkról pedig korábban a bíróság mondta ki, hogy jogellenes volt.
Az sem helyes, hogy azok, akik a következő generációt oktatják, a jogszabályokat nem tartják be."
Arra a kérdésre válaszolva, vajon milyen következményei lehetnek az engedetlenségi akciónak, Gulyás azt mondta, ezzel neki nincs dolga, az iskoláknak van igazgatója, akinek az a feladata, hogy a "rendet fent tartsa és az oktatást biztosítsa".
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.