Bár korábban a bíróság azt mondta, jogszerű a tanárok január 31-i sztrájkja, az ítélőtábla most megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését.
A Fővárosi Ítélőtábla február 10-i ítélete szerint mégis jogellenes volt a január 31-i pedagógussztrájk – közölte az ítélőtábla friss közleményében.
A közleményben az ítélőtábla azt írta, a tanárok - mivel nem tudtak megegyezni a minisztériummal - kérelmet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszékhez, hogy ők állapítsák meg a még elégséges szolgáltatást. Az Emmi pedig ellenkérelmet nyújtott be, álláspontjuk szerint a sztrájk jogellenes volt, ezt az állítást pedig a járványügyi helyzetre alapozták. Bár korábban a bíróság kimondta, hogy a sztrájk jogszerű, az elsőfokú ítélet ellen fellebbező minisztérium indoklása után most az ítélőtábla az közölte,
"a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a 2022. január 31. napján tartott sztrájk jogellenes volt" - írják a közleményben.
Az indoklás szerint a feleknek meg kell állapodniuk a még elégséges szoltáltatásról, azonban ez nem történt meg, "ennek hiányában a sztrájk nem gyakorolható, hiszen a jogszabályi rendelkezés azt mondja ki, hogy a sztrájk a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja, azaz feltétel az elégséges szolgáltatás tárgyában történt megállapodás, vagy jogerős bírói döntés" - írja az ítélőtábla.
Közben a szakszervezetek bejelentették, 26 782-en vettek részt a pedagógusok múlt heti figyelmeztető sztrájkjában – legalábbis ezt derült ki az összesített adataikból. Hozzáteszik, ebben nincsenek benne azok a munkavállalók, aki valamilyen okból (betegállomány, karantén, délutáni műszak) bár szerettek volna, de nem tudtak tényleges bekapcsolódni a sztrájkba.
A napokban Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja azt mondta, márciusra teljes sztrájknapokat terveznek, és gyermekfelügyeletet sem biztosítanának mindenhol. Hozzátette: a szakszervezetek azért dolgoznak, hogy elkerüljék a sztrájkot, elsősorban a tárgyalóasztalnál akarnak megállapodni. Arról, hogy mit szeretnének elérni a tanárok, itt olvashattok el mindent.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
