Az utolsó pillanatban fellebbezett a minisztérium a hétfői pedagógussztrájk ügyében

Fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Ítélőtáblához az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A tárca többek között azt kéri, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék múlt pénteki döntését, amely jogszerűnek mondta ki a hétfői, kétórás figyelmeztető pedagógussztrájkot - derült ki a Népszava birtokába került kérelemből.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Fővárosi Törvényszék január 28-án döntött arról, hogy a január 31-re meghirdetett kétórás figyelmeztető sztrájk jogszerű, az iskolákban csak gyermekfelügyeletet kell szervezni.

A szakszervezetek arra kérték a minisztériumot, hogy ne akadályozzák a jogszerű sztrájk megszervezését, mondjanak le a fellebbezésről, hogy az elsőfokú végzés jogerőre emelkedhessen. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma erre nem volt hajlandó, és be is nyújtották a fellebbezést – ennek a dokumentumai kerültek most a Népszava birtokába.

Fellebbezési kérelmében a minisztérium arra kérte a Fővárosi Ítélőtáblát, hogy a szakszervezeteket “szíveskedjen” a jövőre nézve eltiltani attól, hogy jogerős bírósági határozat nélkül sztrájkolhassanak.

Az elégséges szolgáltatásokról hosszan írnak, azt részletezve, miért nem elég, ha a sztrájk időpontjában csak gyerekfelügyelet van az iskolákban, miért kellene a pedagógusoknak tanítaniuk is. Arra is kitérnek, hogy szerintük a hétfői sztrájknak pártpolitikai céljai voltak, egy korábbi szakszervezeti tájékoztató ugyanis a kék szalag viselését ajánlotta a sztrájkolóknak. A kék szalag régóta a szolidaritás jelképe a szakszervezeti mozgalmakban, ám a szakszervezet később módosította is a javaslatot, mert Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt szintén kék szalagot visel.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna