Megvan a bírósági döntés: jogszerű lesz a hétfői kétórás pedagógussztrájk

"Döntött a bíróság! Nekünk adott igazat! Figyelmeztető sztrájk: 2022. január 31. 8-10 óra" - ezt a Facebook-posztot tette ki a Pedagógusok Szakszervezete.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a két nagy pedagógus-szakszervezet január 31-re kétórás figyelmeztető sztrájkot szervez. A még elégséges szolgáltatásokról (vagyis arról, mi fog történni a sztrájk ideje alatt az iskolákban) nem tudtak megállapodni a kormánnyal, ezért bírósághoz fordultak.

A bírósági döntés azonban csak péntek délután született meg. A Pedagógusok Szakszervezete három órakor jelentetett meg egy posztot a Facebookon, amelyben azt írják: "döntött a bíróság, nekünk adott igazat".

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár csütörtökön küldött levelet az iskolaigazgatóknak, amelyben azt írta: „Bár egyes szakszervezeti vezetők a napokban már tényként kommunikálták a széles nyilvánosság előtt, hogy 2022. január 31-én sztrájk lesz, és arra kérték a szülőket, hogy csak 10 órára vigyék gyermekeiket a köznevelési intézményekbe, jelenleg nincs olyan megállapodás vagy bírósági döntés, amely alapján hétfőn nem a szokott rendben folytatódna a nevelő-oktató munka”.

Most ez a bírósági ítélet született meg. A Pedgaógusok Demokratikus Szakszervezete szintén a Facebookon azt közölte: "a bíróság nekünk adott igazat a még elégséges szolgáltatás ügyében, tehát kimondta végzésében, hogy jogszerű lesz a PDSZ és  PSZ által benyújtott szabályok szerint a hétfői sztrájk".

"Ez egy elsőfokú bírósági végzés. A szakszervezetek a bíróságnak bejelentik, hogy lemondanak a fellebbezés jogáról, tehát a kormányoldalon múlik, hogy hétfőre a végzés jogerőre emelkedik-e. A szakszervezetek nem fújják le a sztrájkot, mindenkit arra biztatnak, hogy a szervezést tovább folytassák, és egyben felhívják az intézményvezetők és fenntartók figyelmét, hogy ebben működjenek együtt a helyi sztrájkszervezőkkel" - teszik hozzá.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.