Most érkezett: a Fővárosi Ítélőtábla szerint jogellenes volt a pedagógussztrájk

Bár korábban a bíróság azt mondta, jogszerű a tanárok január 31-i sztrájkja, az ítélőtábla most megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését.

  • Eduline

A Fővárosi Ítélőtábla február 10-i ítélete szerint mégis jogellenes volt a január 31-i pedagógussztrájk – közölte az ítélőtábla friss közleményében.

A közleményben az ítélőtábla azt írta, a tanárok - mivel nem tudtak megegyezni a minisztériummal - kérelmet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszékhez, hogy ők állapítsák meg a még elégséges szolgáltatást. Az Emmi pedig ellenkérelmet nyújtott be, álláspontjuk szerint a sztrájk jogellenes volt, ezt az állítást pedig a járványügyi helyzetre alapozták. Bár korábban a bíróság kimondta, hogy a sztrájk jogszerű, az elsőfokú ítélet ellen fellebbező minisztérium indoklása után most az ítélőtábla az közölte,

"a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a 2022. január 31. napján tartott sztrájk jogellenes volt" - írják a közleményben.

Az indoklás szerint a feleknek meg kell állapodniuk a még elégséges szoltáltatásról, azonban ez nem történt meg, "ennek hiányában a sztrájk nem gyakorolható, hiszen a jogszabályi rendelkezés azt mondja ki, hogy a sztrájk a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja, azaz feltétel az elégséges szolgáltatás tárgyában történt megállapodás, vagy jogerős bírói döntés" - írja az ítélőtábla.

Közben a szakszervezetek bejelentették, 26 782-en vettek részt a pedagógusok múlt heti figyelmeztető sztrájkjában – legalábbis ezt derült ki az összesített adataikból. Hozzáteszik, ebben nincsenek benne azok a munkavállalók, aki valamilyen okból (betegállomány, karantén, délutáni műszak) bár szerettek volna, de nem tudtak tényleges bekapcsolódni a sztrájkba.

A napokban Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja azt mondta, márciusra teljes sztrájknapokat terveznek, és gyermekfelügyeletet sem biztosítanának mindenhol. Hozzátette: a szakszervezetek azért dolgoznak, hogy elkerüljék a sztrájkot, elsősorban a tárgyalóasztalnál akarnak megállapodni. Arról, hogy mit szeretnének elérni a tanárok, itt olvashattok el mindent.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.