A magyar lakosság több mint kétharmada egyetért a pedagógusok sztrájkjával, míg közel 20 százalékuk úgy véli, más formában kellene harcolniuk.
A magyarok 67 százaléka egyetért a hétfői pedagógussztrájkkal és a kétórás munkabeszüntetéssel - derül ki a Pulzus Kutató Napi.hu számára készített, reprezentatív felméréséből. A megkérdezettek 18 százaléka részben egyetért ugyan a sztrájkkal, de más modszert választana a követelések érvényesítésére. A válaszadók 15 százaléka nem ért egyet a megmozdulással, szerintük a pedagógusok már így is több kedvezményt kapnak.
A felmérésből kiderült, hogy a férfiak szolidárisabbak a pedagógusokkal, mint a nők: míg előbbiek 72 százaléka ért egyet teljes mértékben a sztrájkkal, utóbbiaknál csak 63 százalék az arány. A korosztályos bontásból az derül ki, hogy azok értenek egyet legkevésbé a pedagógussztrájkkal, akiket személyesen a leginkább érinthetett a munkabeszüntetés. Ez főként a 18-39 éves korosztály, amelynek 64 százaléka értett egyet az akcióval, míg az idősebb korosztályok jóval toleránsabbnak bizonyulnak.
Az iskolai végzettség is befolyásolta a válaszokat: míg a felsőfokú és alapfokú végzettséggel rendelkezők 76 és 69 százaléka ért egyet a sztrájkkal, addig a középfokú végzettségűeknél csupán 59 százalék ez az arány. A budapestiek kimagasló arányban támogatják a megmozdulást, a fővárosban ötből négy megkérdezett értett egyet az akcióval. Vidéken ez az arány 64-66 százalék közé tehető.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
