Lemondott a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Horváth Péter október 4-én mondott le a Nemzeti Pedagógus Kar elnöki tisztségéről. Az új elnököt várhatóan novemberben választják meg.
Október 4-én lemondott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöki tisztségéről a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, Horváth Péter, aki a döntését intézményvezetői feladataival, valamint családi okokkal indokolta. Az új vezető megválasztásáig Rázsi Botond Miklós alelnök, az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium igazgatója látja el az elnöki feladatokat.
Rázsi – aki a 2010-es években a Fidesz–KDNP önkormányzati képviselője és alpolgármestere volt Egerben – az Indexnek elmondta: az NPK elnöksége sajnálattal vette tudomásul Horváth Péter lemondását, amely „részben váratlanul érte a vezetőséget”, de nem volt teljesen előzmény nélküli sem, hiszen tudták, hogy a korábbi elnök már közel van a nyugdíjhoz, és csak egy átmeneti időszak lezárásához vállalt szerepet a legutóbbi, júniusi tisztújításon.
A korábbi tájékoztatások arról szóltak, hogy az új elnököt már novemberben megválaszthatják, viszont könnyen lehet, hogy ez a jövő év elejére tolódik.
Észszerű opció, hogy a tisztújításra a jövő év eleji rendes közgyűlésen kerüljön sor, addigra mindenki – beleértve engem is – átgondolhatja az ambícióit és a hosszú távú elköteleződését. A feladatot a küldöttgyűlés döntéséig felelősséggel ellátom, a tisztújításon való esetleges indulásról pedig a családommal és a kollégákkal való egyeztetés után döntök
– fogalmazott.
Rázsi arról is beszélt a lapnak, hogy a testület teljes megújítását tűzte ki célul, javaslata szerint a név megőrzése mellett egy olyan „kamarai jellegű szakmai önkormányzati” működés jönne létre, ahol „a pedagógusok érdemben alakíthatnák a döntéseket”, és „amely a szakszervezetekkel is együttműködésre törekedne.”
Kész vagyok arra is, hogy a teljes vezetés megújításának lehetőségéről párbeszédet folytassunk
– mondta.
A megbízott elnök szerint terveik között van a szervezeti átalakuláson túl az etikai bizottságok képzése, valamint a külső és a belső kommunikáció megújítása, illetve feladataik között szerepel, hogy elkészítsenek egy tantervi felülvizsgálattal kapcsolatos szakmai állásfoglalást az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium kormánybiztosa, Csapodi Csaba számára. Rázsi úgy fogalmazott, ő maga is fontosnak tartja a reformot, ezért kezdeményezte a kar megújítását.
Mi az a Nemzeti Pedagógus Kar?
A Nemzeti Pedagógus Kar a köznevelésben dolgozó pedagógusok szakmai köztestülete, amelyet a második Orbán-kormány hozott létre Hoffmann Rózsa közreműködésével 2014-ben. Bár a kar nem lépett fel radikálisan oktatást érintő döntésekkel szemben, a várakozásokkal szemben többször bírálta a kormány intézkedéseit. Horváth Péter például korábban azt nyilatkozta a Telexnek a státusztörvény kapcsán, hogy az biztosan nem teszi vonzóbbá a pályát, és, hogy a pedagógushiány még jelentősebb lesz.
A belépés a szervezetbe nem önkéntes, minden állami köznevelési intézményben dolgozó pedagógus automatikusan a szervezet tagjává válik, ahonnan kilépni sem lehet. A kar hatáskörébe tartozik többek között, hogy véleményezzék a köznevelést és a pedagógusképzést érintő jogszabályokat, javaslatokat fogalmazzanak meg, valamint szakmai kérdésekben egyeztető partnerként részt vegyenek az oktatáspolitikai döntések előkészítésében.
Az NPK létrehozását és szerepét kezdettől fogva kritikák kísérik, már megalakulásakor is több pedagógus-szakszervezet és szakmai szervezet kifogásolta az automatikus tagságot, és azt, hogy a kar olyan feladatokat is elláthat, amelyek szerintük korábban az alulról szerveződő érdekképviseletekhez tartoztak. A PDSZ korábban az NPK megszüntetését sürgette, Lannert Judit viszont eddig csak azt helyezte kilátásba, hogy eltörlik a kötelező tagság szabályát.
