Flexszel daraboltak szét egy biciklit a két nagy pedagógus-szakszervezet miskolci tüntetésén – ezzel akarták megmutatni, hogyan esett darabjaira az oktatás az elmúlt években. A 2016-os „tanárlázadás” egyik legfontosabb helyszínén tartották a demonstrációt, ahol az egyik felszólaló azt mondta: nem az a kérdés, mikor fog összeomlani az oktatási rendszer. Már összeomlott.
A pedagógus-szakszervezetek a 2016-os tanárlázadás első nagy megmozdulásának évfordulóján szerveztek demonstrációt Miskolcon. A helyszín szimbolikus: a tüntetők a miskolci Herman Ottó Gimnáziumnál találkoztak. A gimnázium főszerepet játszott a 2016-os tanárlázadás idején, az ottani tantestület nyílt levélben követelt változásokat az oktatásban, és sokan csatlakoztak hozzájuk. A demonstrálók ugyanazon az útvonalon haladtak végig, ahol 2016-ban ötezren vonultak az oktatás reformjáért.
"Eltolták, akik túltolták" – írták az esemény Facebook-oldalán a szervezők, akik hozzátették, hogy várnak mindenkit, legyen az pedagógus, szülő, nagyszülő vagy diák, mindenkit, aki úgy érzi, hogy az oktatást "túltolták". Ezzel Balog Zoltán volt emberierőforrás-miniszter elhíresült mondására utaltak: a tárcavezető 2016-ban azt mondta, hogy az iskolák központosításában "túltoltuk a biciklit kicsit".
A demonstráción valóban szétszedtek egy biciklit - flexszel darabokra vágtak egyet, utoljára hagyva a kormányt.
"Nem az a kérdés, mikor fog összeomlani az oktatás, mert már összeomlott"
Hat éve egy nyílt levéllel kezdtük, aztán egy tüntetéssel folyattuk, és most megint itt vagyunk"
- mondta Pilz Olivér matek-fizika-biológia szakos tanár, a Tanítanék Mozgalom tagja, aki felolvasta újabb nyílt levelüket. „2016-tól sok minden változott, azonban a gyerekek eredményei nem javultak a méréseken, természettudományos tanárok alig vannak” – sorolta a problémákat, hozzátéve, hogy bár hat éve nem a bérekről beszéltek, most arról is kell. Hat éve a tanárok ígéretet kaptak az új Natra, amely csökkenti majd a terheiket, de változás nem történt.
Sok iskolában nem működött/működik az online oktatás sem, de 2020-ban a tanárok nem is tudtak ezzel foglalkozni, mert az új Nat kerettanterveit írták – emelte ki Pilz Olivér. „2016 óta hány neve volt a szakképzési iskoláknak?” – tette fel a kérdést, utalva a szakképzési rendszer sokadik újraszabására.
Teljesen új alapokra helyezett oktatási rendszer kell. Nem az a kérdés, mikor fog összeomlani az oktatás, mert már összeomlott. Ahol nincs rendszeres angol-, fizika- vagy matekóra, ott nincs oktatás, ott csak gyermekfelügyelet van.
Nincsenek tanárok, ilyen röhejes fizetésre kevesen vágynak. 2013-ban kaptak utoljára fizetésemelést, most megalázó bérpótlékkal szeretnék kiszúrni a szemünket, ez megalázó – tette hozzá. "A helyzet drámai, de mi továbbra is tanítani akarunk. Többségünk rengeteget dolgozik a gyerekekért. De ezzel visszaélni szemtelenség” – mondta. A felolvasott levelet 200 miskolci gimnáziumi tanár írta alá, de van olyan iskola, ahol az igazgató nem engedte, hogy a levelet felolvassák – emelte ki Pilz Olivér.
„Kizsákmányolva és megalázva nem lehet minőségi munkát végezni”
Jogos követelésünk, hogy a munkánkért olyan bért kapjunk, amelyből a saját gyerekeinket is fel tudjuk nevelni – mondta a demonstráción Kulcsárné Szabó Katalin óvodapedagógus, aki szerint a szakma elöregedett, a még pályán lévők többsége néhány éven belül nyugdíjba megy, ma már nem működik a két óvodapedagógus-egy csoport rendszer. Nem véletlen, hogy tavaly óta csak délelőtt, négy órában követelmény, hogy a gyerekekkel diplomás óvodapedagógusok foglalkozzanak.
Magasak a csoportlétszámok, egyre több gyereknek van szüksége speciálisan képzett szakemberre, de utóbbiakból is egyre kevesebb van – az integráció csak papíron működik. „Kizsákmányolva és megalázva nem lehet minőségi munkát végezni. Ha nem történik érdemi változás, március 16-án is sztrájkolni fogok, és minden pedagógustársamat erre buzdítom” – mondta.
A szülőknek üzentek
Béres Ildikó tanító, a városi pedagógus-szakszervezet titkára a szülőknek, nagyszülőknek üzent. „Azt szeretnénk-e, hogy továbbra is az adminisztráció és az ingyenhelyettesítés miatt leterhelt tanárok tanítsák a gyerekeinket, az órák csak egy részét tartsa szakos tanár, és a gyerekek továbbra is túlterheltek legyenek?” - tette fel a kérdést. Szerinte ha az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) dönt az oktatásról, akkor kiderül, hogy a kormány a diákokat csak emberi erőforrásnak tekinti. Mi emberként tekintünk rájuk, „szeretnénk színvonalas oktatást, elegendő szakos tanítót és tanárt a pályán. Még vannak tanárok, még van remény. Van remény? Én úgy hiszem, hogy van remény, ha mind összefogunk” – tette hozzá.
Molnár Zoltán, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) megyei elnöke azt mondta: a hétfői sztrájkhoz 20 ezren csatlakoztak, a fenyegetések ellenére ennyien ki mertek állni a diákokért, a tanárokért, az oktatásért. Felidézte az elmúlt évek oktatási változásait, a pedagógus-életpályamodell bevezetését, a szakképzés átalakítását. „Szétdaraboltak minket százféle minisztérium, százféle fenntartó regnál felettünk. Hadd gondoljak most kenyéradó gazdámra, a szakképzés rendszerére, arra, hogy milyen ügyesen műtötték le a köznevelésről. A megígért 30 százalékos béremelésre, amely aztán végül 20 százalék lett. A két-háromévente változó szakmai és vizsgakövetelményekre, a szinte évente újraírt helyi tantervekre és tanmenetekre. Az ágazati alapvizsgákra, amelyekhez a tanulóinknak el kell készíteniük saját portfóliójukat, mert a portfólióírás már nem csak a mi kiváltságunk” – magyarázta.
Flexszel szedték szét a biciklit
Szűcs Tamás, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanára, a PDSZ regionális ügyvivője, korábbi elnöke is beszélt a tüntetésen. „Láttam, hogy 20 ezer ember vállalta a sztrájkot, ilyen körülmények között, előttük le a kalappal! Szerencsére van, aki szembe mert menni az erőszakkal. Ennek a rendszernek nincs hosszú ideje – hiszen ott a kérdés: holnap ki fog tanítani?” - mondta. Szűcs Tamás szerint a válasz egyszerű: senki vagy csak olyan minőségben, amiben nem lesz köszönnet, a pálya ugyanis kontraszelektált. „Tudom, hogy hány százaléka megy a diákoknak tanárnak, és mennyi ment 30 éve” – mondta. „Eltolták, akik túltolták - azt a kerékpárt, amit tolni sem lehet, szét kell szedni" - utalt Balog Zoltán 2016-os nyilatkozatára.
A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki. Összegyűjtöttünk néhány budapesti programot, amelyeket érdemes lehet felírni a naptárba.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
