Újabb ok, ami miatt megéri matekot tanulni - évek múlva komoly összegben mérhető a tudás

Sok iskolás felteszi a kérdést: mire jó a matek? Hát, most mutatunk még egy választ a sütés-főzés, bevásárlás és adóbevallás mellett, ami bebizonyítja, hogy nagyon is sok mindenre jó a matek.

  • Csik V

Két kutató – Ellen Peters és Pär Bjälkebring – 2021 novemberében közzétett tanulmányában azt találta, hogy általánosságban elmondható, hogy a matematikában jobban teljesítő emberek több pénzt keresnek és elégedettebbek az életükkel, mint a matematikából kevésbé tehetségesek – szúrta ki a hamuesgyemant.hu cikkét a hvg.hu.

A kutatók a matematikai képességek, a jövedelem és az élettel való elégedettség közötti kapcsolatot vizsgálták 5748 különböző amerikai számára kiküldött kérdőív segítségével. Az egyik kérdés a háztartásuk éves jövedelméről kérdezte a résztvevőket. Egy másik arra kérte a válaszadókat, hogy egy nullától tízig terjedő skálán értékeljék, mennyire elégedettek az életükkel.

A tesztekből kiderült, hogy a nyolc kérdésből álló matematikai teszten minden egyes további helyes válasz után az emberek átlagosan nagyjából négyezer dollárral, azaz körülbelül 1,3 millió forinttal több éves jövedelemről számoltak be. A felmérés azt is kimutatta, hogy a matematikában jártas emberek átlagosan elégedettebbek az életükkel is, mint a matematikából gyengébbek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.