A döntésüknek számos oka van, írja az iskola sztrájkbizottsága, de a legfontosabb, hogy szerintük a jelenlegi körülmények között hatékony munkát nem lehet végezni.
Az általános forráshiány, ami az oktatást sújtja. Az iskolai dolgozók megalázó fizetései. A rengeteg ki nem fizetett túlmunka. A magas óraszámok. Eszközhiány. Kimondhatjuk, a pedagógustársadalmat kizsigerelik
- sorolja a Zrínyi Miklós Gimnázium sztrájkbizottsága Facebook-posztjában azokat az okokat, amelyek miatt hétfőn csatlakoznak a sztrájkhoz.
A szülőknek is üzennek: "Ha szeretné, hogy gyermeke jó körülmények között, modern eszközökkel felszerelt iskolában, felkészült és megbecsült tanároktól tanuljon, segítsen nekünk! A sztrájkoló pedagógusok órái el fognak maradni. Csak azok az órák lesznek megtartva, ahol a tanár nem vesz részt a sztrájkban. Ha gyermekének elmarad az órája, ne kérje a felügyeletet! Hagyja, hogy csak a 10 után kezdődő órára jöjjön be! Ha most elbukunk, az iskolarendszer is velünk bukik."
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
