A döntésüknek számos oka van, írja az iskola sztrájkbizottsága, de a legfontosabb, hogy szerintük a jelenlegi körülmények között hatékony munkát nem lehet végezni.
Az általános forráshiány, ami az oktatást sújtja. Az iskolai dolgozók megalázó fizetései. A rengeteg ki nem fizetett túlmunka. A magas óraszámok. Eszközhiány. Kimondhatjuk, a pedagógustársadalmat kizsigerelik
- sorolja a Zrínyi Miklós Gimnázium sztrájkbizottsága Facebook-posztjában azokat az okokat, amelyek miatt hétfőn csatlakoznak a sztrájkhoz.
A szülőknek is üzennek: "Ha szeretné, hogy gyermeke jó körülmények között, modern eszközökkel felszerelt iskolában, felkészült és megbecsült tanároktól tanuljon, segítsen nekünk! A sztrájkoló pedagógusok órái el fognak maradni. Csak azok az órák lesznek megtartva, ahol a tanár nem vesz részt a sztrájkban. Ha gyermekének elmarad az órája, ne kérje a felügyeletet! Hagyja, hogy csak a 10 után kezdődő órára jöjjön be! Ha most elbukunk, az iskolarendszer is velünk bukik."
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
