„A jövő hétfőre tervezett sztrájknak nincs törvényes alapja” – ezt írta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár abban a levélben, amelyet csütörtökön juttatott el az iskolaigazgatóknak. A sztrájkot szervező két szakszervezet szintén levélben reagált: azt írták, hogy az államtitkár levelében több téves megállapítás van, a sztrájk szervezésének igenis van törvényes alapja, a Fővárosi Törvényszék várhatóan ma hoz döntést a még elégséges szolgáltatásokról.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a két nagy pedagógus-szakszervezet január 31-re kétórás figyelmeztető sztrájkot szervez. A még elégséges szolgáltatásokról (vagyis arról, mi fog történni a sztrájk ideje alatt az iskolákban) nem tudtak megállapodni a kormánnyal, ezért bírósághoz fordultak.
A bírósági döntés még nem született meg – erre hivatkozik a köznevelési államtitkár abban a levélben, amelyet az iskolák vezetői csütörtökön kaptak meg. „Bár egyes szakszervezeti vezetők a napokban már tényként kommunikálták a széles nyilvánosság előtt, hogy 2022. január 31-én sztrájk lesz, és arra kérték a szülőket, hogy csak 10 órára vigyék gyermekeiket a köznevelési intézményekbe, jelenleg nincs olyan megállapodás vagy bírósági döntés, amely alapján hétfőn nem a szokott rendben folytatódna a nevelő-oktató munka” – írta Maruzsa Zoltán.
Az államtitkár azt is hozzátette, hogy ha bírósági ítélet vagy megállapodás nélkül kerülne sor a sztrájkra, az törvénytelen munkabeszüntetésnek minősülne.
Válaszoltak a szakszervezetek
Maruzsa Zoltán után a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is levélben kereste meg az iskolaigazgatókat. Azt írták, a köznevelési államtitkár levele több pontatlanságot és téves megállapítást tartalmaz, „amely alkalmas arra, hogy a 2022. január 31-re tervezett kétórás időtartamú sztrájk vonatkozásában a sztrájkban részt venni szándékozókat elbizonytalanítsa”.
„A sztrájk szervezésének, a hétfői sztrájk előkészítésének minden törvényes alapja fennáll, az ezzel ellentétes államtitkári megállapítás téves és a sztrájkról szóló 1989. évi VII. tv. 1. § (2) bekezdésébe ütközik, mely szerint a sztrájktól való tartózkodásra senki sem kényszeríthető” – emelik ki.
Hozzáteszik: a még elégséges szolgáltatásokról a Fővárosi Törvényszék várhatóan január 28-án hoz döntést. „A bírósági döntés kézhezvételéig a sztrájk szervezése, az előkészületek az előre meghatározott ütemterv, a még elégséges szolgáltatásra tett szakszervezeti javaslatnak megfelelően zajlanak, éppen annak érdekében, hogy a hétfői sztrájk szervezetten, a gyermekek, a szülők, az intézményvezetők és a pedagógusok érdekeit maximálisan figyelembe véve bonyolódhasson. Sajnos a hivatkozott levél éppen a hétfői napra tervezett sztrájk szervezettségét próbálja aláásni, és ezzel összefüggésben a pedagógus társadalom, valamint a gyermekek és a szülők érdekeit sérti, éppen ellenkezőleg azzal, amit sugallni próbál” – írják.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
