Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
„A jövő hétfőre tervezett sztrájknak nincs törvényes alapja” – ezt írta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár abban a levélben, amelyet csütörtökön juttatott el az iskolaigazgatóknak. A sztrájkot szervező két szakszervezet szintén levélben reagált: azt írták, hogy az államtitkár levelében több téves megállapítás van, a sztrájk szervezésének igenis van törvényes alapja, a Fővárosi Törvényszék várhatóan ma hoz döntést a még elégséges szolgáltatásokról.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a két nagy pedagógus-szakszervezet január 31-re kétórás figyelmeztető sztrájkot szervez. A még elégséges szolgáltatásokról (vagyis arról, mi fog történni a sztrájk ideje alatt az iskolákban) nem tudtak megállapodni a kormánnyal, ezért bírósághoz fordultak.
A bírósági döntés még nem született meg – erre hivatkozik a köznevelési államtitkár abban a levélben, amelyet az iskolák vezetői csütörtökön kaptak meg. „Bár egyes szakszervezeti vezetők a napokban már tényként kommunikálták a széles nyilvánosság előtt, hogy 2022. január 31-én sztrájk lesz, és arra kérték a szülőket, hogy csak 10 órára vigyék gyermekeiket a köznevelési intézményekbe, jelenleg nincs olyan megállapodás vagy bírósági döntés, amely alapján hétfőn nem a szokott rendben folytatódna a nevelő-oktató munka” – írta Maruzsa Zoltán.
Az államtitkár azt is hozzátette, hogy ha bírósági ítélet vagy megállapodás nélkül kerülne sor a sztrájkra, az törvénytelen munkabeszüntetésnek minősülne.
Válaszoltak a szakszervezetek
Maruzsa Zoltán után a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is levélben kereste meg az iskolaigazgatókat. Azt írták, a köznevelési államtitkár levele több pontatlanságot és téves megállapítást tartalmaz, „amely alkalmas arra, hogy a 2022. január 31-re tervezett kétórás időtartamú sztrájk vonatkozásában a sztrájkban részt venni szándékozókat elbizonytalanítsa”.
„A sztrájk szervezésének, a hétfői sztrájk előkészítésének minden törvényes alapja fennáll, az ezzel ellentétes államtitkári megállapítás téves és a sztrájkról szóló 1989. évi VII. tv. 1. § (2) bekezdésébe ütközik, mely szerint a sztrájktól való tartózkodásra senki sem kényszeríthető” – emelik ki.
Hozzáteszik: a még elégséges szolgáltatásokról a Fővárosi Törvényszék várhatóan január 28-án hoz döntést. „A bírósági döntés kézhezvételéig a sztrájk szervezése, az előkészületek az előre meghatározott ütemterv, a még elégséges szolgáltatásra tett szakszervezeti javaslatnak megfelelően zajlanak, éppen annak érdekében, hogy a hétfői sztrájk szervezetten, a gyermekek, a szülők, az intézményvezetők és a pedagógusok érdekeit maximálisan figyelembe véve bonyolódhasson. Sajnos a hivatkozott levél éppen a hétfői napra tervezett sztrájk szervezettségét próbálja aláásni, és ezzel összefüggésben a pedagógus társadalom, valamint a gyermekek és a szülők érdekeit sérti, éppen ellenkezőleg azzal, amit sugallni próbál” – írják.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Egyetlen vidéki gimnázium sincsen a legjobb háromban.
Van köztük, aki egyetemi pedagógusképző központ vezetője, de olyan is, aki ügyvéd, docens és író egyszerre.
Mészáros Csaba Tibort 2024 augusztusában Pintér Sándor mentette fel, mert az igazgató úgy döntött, nem veszi el a diákoktól a mobiljukat.
Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.
Összegyűjtöttük azokat a matematika- és magyar nyelvi témaköröket, amelyekből a kilencedik évfolyamra készülő nyolcadikosok feladatokat kaphatnak a központi írásbeli felvételin.
A Tanítanék Mozgalom vezetője szerint a tankerületi vezetői pozíciókra pályázók még azt sem tudták, hogy a pályázataikat befogadták-e vagy sem.