„Baloldali kampányakcióról”, nem törvényes sztrájkról írt kedd esti közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A két nagy pedagógus-szakszervezet szinte azonnal reagált, szerintük a tárca „súlyosan jogsértő kijelentéseket tesz”, amelyek alkalmasak arra, hogy a sztrájkra készülőket félrevezessék. Bírósághoz fordulnak.
Egyértelmű, hogy a január 31-re tervezett pedagógussztrájk a baloldal kampányakciója - írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedd esti közleményében. Szerintük a hétfőre meghirdetett sztrájk nem törvényes, nincs róla jogerős bírósági döntés, "a gyermekeket nyugodtan lehet vinni az iskolába".
A tárca hozzátette azt is, hogy "a baloldal kampányát szolgáló szakszervezeti vezetők a szülőket hozzák nehéz helyzetbe.
PSZ-PDSZ: bírósághoz fordulnak
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szinte azonnal reagált a minisztérium állításaira. Azt írják, a tárca súlyosan jogsértő kijelentéseket tesz, ezek alkalmasak arra, hogy a sztrájkolókat félrevezessék, akadályozzák őket alkotmányos joguk, a sztrájkjog gyakorlásában, a sztrájkolni szándékozó munkavállalókat megfélemlítsék, az intézményvezetőket és más, a sztrájk szervezésében együttműködő feleket elbizonytalanítsák, ezáltal kockáztassák a sztrájk lebonyolítását.
Kiemelik: törvénysértő az a kijelentés, hogy a hétfőre meghirdetett sztrájk nem törvényes, ezért – teszik hozzá – a sztrájkbizottság bírósághoz fordul.
„A minisztérium nem foglalhat állást a független magyar bíróság helyett abban a kérdésben, hogy a sztrájk törvényes-e! Ebben kizárólag a bíróság jogosult döntést hozni. Az a bíróság, aki 2022. január 25-én reggel kelt végzésében arra szólítja fel a kérelmezettet, azaz a kormányt, hogy 36 órán belül terjesszen elő ellenkérelmet a még elégséges szolgáltatással kapcsolatos szakszervezeti ajánlatra. Amennyiben ezt nem teszi meg, úgy a bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján hozza meg határozatát” – írják.
A sztrájkbizottság felszólítja az Emmit, hogy „tartsa be Magyarország hatályos törvényeit, és tartózkodjon a munkavállalók alkotmányos jogainak megsértésétől, a január 31-ei sztrájk tovább szerveződik, várjuk a bíróság végzését”.
„A sztrájkbizottság tagjai sajnálatosnak tartják, hogy a kormány továbbra is politikai tőkét kíván kovácsolni az oktatásban dolgozó tízezrek egyre átütőbb nyomorából. Az oktatásban dolgozók január 31-i kétórás figyelmeztető, majd március 16-i határozatlan idejű sztrájkja az egész társadalom, az oktatásban dolgozók, a gyermekek, diákok, a szülők érdekében rengeteg személyes áldozattal szerveződik, s e pillanatokban is munkájukért felelősséget érző munkavállalók tízezrei csatlakoznak hozzá” – teszik hozzá.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
