Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
„Baloldali kampányakcióról”, nem törvényes sztrájkról írt kedd esti közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A két nagy pedagógus-szakszervezet szinte azonnal reagált, szerintük a tárca „súlyosan jogsértő kijelentéseket tesz”, amelyek alkalmasak arra, hogy a sztrájkra készülőket félrevezessék. Bírósághoz fordulnak.
Egyértelmű, hogy a január 31-re tervezett pedagógussztrájk a baloldal kampányakciója - írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedd esti közleményében. Szerintük a hétfőre meghirdetett sztrájk nem törvényes, nincs róla jogerős bírósági döntés, "a gyermekeket nyugodtan lehet vinni az iskolába".
A tárca hozzátette azt is, hogy "a baloldal kampányát szolgáló szakszervezeti vezetők a szülőket hozzák nehéz helyzetbe.
PSZ-PDSZ: bírósághoz fordulnak
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szinte azonnal reagált a minisztérium állításaira. Azt írják, a tárca súlyosan jogsértő kijelentéseket tesz, ezek alkalmasak arra, hogy a sztrájkolókat félrevezessék, akadályozzák őket alkotmányos joguk, a sztrájkjog gyakorlásában, a sztrájkolni szándékozó munkavállalókat megfélemlítsék, az intézményvezetőket és más, a sztrájk szervezésében együttműködő feleket elbizonytalanítsák, ezáltal kockáztassák a sztrájk lebonyolítását.
Kiemelik: törvénysértő az a kijelentés, hogy a hétfőre meghirdetett sztrájk nem törvényes, ezért – teszik hozzá – a sztrájkbizottság bírósághoz fordul.
„A minisztérium nem foglalhat állást a független magyar bíróság helyett abban a kérdésben, hogy a sztrájk törvényes-e! Ebben kizárólag a bíróság jogosult döntést hozni. Az a bíróság, aki 2022. január 25-én reggel kelt végzésében arra szólítja fel a kérelmezettet, azaz a kormányt, hogy 36 órán belül terjesszen elő ellenkérelmet a még elégséges szolgáltatással kapcsolatos szakszervezeti ajánlatra. Amennyiben ezt nem teszi meg, úgy a bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján hozza meg határozatát” – írják.
A sztrájkbizottság felszólítja az Emmit, hogy „tartsa be Magyarország hatályos törvényeit, és tartózkodjon a munkavállalók alkotmányos jogainak megsértésétől, a január 31-ei sztrájk tovább szerveződik, várjuk a bíróság végzését”.
„A sztrájkbizottság tagjai sajnálatosnak tartják, hogy a kormány továbbra is politikai tőkét kíván kovácsolni az oktatásban dolgozó tízezrek egyre átütőbb nyomorából. Az oktatásban dolgozók január 31-i kétórás figyelmeztető, majd március 16-i határozatlan idejű sztrájkja az egész társadalom, az oktatásban dolgozók, a gyermekek, diákok, a szülők érdekében rengeteg személyes áldozattal szerveződik, s e pillanatokban is munkájukért felelősséget érző munkavállalók tízezrei csatlakoznak hozzá” – teszik hozzá.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).