Egymásnak ment a sztrájk miatt a minisztérium és a két pedagógus-szakszervezet, bírósági ügy lesz belőle

„Baloldali kampányakcióról”, nem törvényes sztrájkról írt kedd esti közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A két nagy pedagógus-szakszervezet szinte azonnal reagált, szerintük a tárca „súlyosan jogsértő kijelentéseket tesz”, amelyek alkalmasak arra, hogy a sztrájkra készülőket félrevezessék. Bírósághoz fordulnak.

  • Eduline

Egyértelmű, hogy a január 31-re tervezett pedagógussztrájk a baloldal kampányakciója - írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedd esti közleményében. Szerintük a hétfőre meghirdetett sztrájk nem törvényes, nincs róla jogerős bírósági döntés, "a gyermekeket nyugodtan lehet vinni az iskolába".

A tárca hozzátette azt is, hogy "a baloldal kampányát szolgáló szakszervezeti vezetők a szülőket hozzák nehéz helyzetbe.

PSZ-PDSZ: bírósághoz fordulnak

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szinte azonnal reagált a minisztérium állításaira. Azt írják, a tárca súlyosan jogsértő kijelentéseket tesz, ezek alkalmasak arra, hogy a sztrájkolókat félrevezessék, akadályozzák őket alkotmányos joguk, a sztrájkjog gyakorlásában, a sztrájkolni szándékozó munkavállalókat megfélemlítsék, az intézményvezetőket és más, a sztrájk szervezésében együttműködő feleket elbizonytalanítsák, ezáltal kockáztassák a sztrájk lebonyolítását.

Kiemelik: törvénysértő az a kijelentés, hogy a hétfőre meghirdetett sztrájk nem törvényes, ezért – teszik hozzá – a sztrájkbizottság bírósághoz fordul.

„A minisztérium nem foglalhat állást a független magyar bíróság helyett abban a kérdésben, hogy a sztrájk törvényes-e! Ebben kizárólag a bíróság jogosult döntést hozni. Az a bíróság, aki 2022. január 25-én reggel kelt végzésében arra szólítja fel a kérelmezettet, azaz a kormányt, hogy 36 órán belül terjesszen elő ellenkérelmet a még elégséges szolgáltatással kapcsolatos szakszervezeti ajánlatra. Amennyiben ezt nem teszi meg, úgy a bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján hozza meg határozatát” – írják.

A sztrájkbizottság felszólítja az Emmit, hogy „tartsa be Magyarország hatályos törvényeit, és tartózkodjon a munkavállalók alkotmányos jogainak megsértésétől, a január 31-ei sztrájk tovább szerveződik, várjuk a bíróság végzését”.

„A sztrájkbizottság tagjai sajnálatosnak tartják, hogy a kormány továbbra is politikai tőkét kíván kovácsolni az oktatásban dolgozó tízezrek egyre átütőbb nyomorából. Az oktatásban dolgozók január 31-i kétórás figyelmeztető, majd március 16-i határozatlan idejű sztrájkja az egész társadalom, az oktatásban dolgozók, a gyermekek, diákok, a szülők érdekében rengeteg személyes áldozattal szerveződik, s e pillanatokban is munkájukért felelősséget érző munkavállalók tízezrei csatlakoznak hozzá” – teszik hozzá.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.