A kormány szerint úgy kellene sztrájkolniuk a tanároknak, hogy közben tanítanak

A kormány szerint a január 31-én kétórás iskolai sztrájk idején legalább egy órát meg kellene tartaniuk a sztrájkoló tanároknak.

  • Eduline

„Tárgyalóink megrökönyödve hallgatták Kisfaludy László helyettes államtitkár szavait, miszerint a kormány új – nyilván számukra is teljesen nevetséges, komolytalan – álláspontja szerint a sztrájkolóknak (akik természetesen a sztrájk alatt pénzt sem kapnak) nem hogy csak gyermekfelügyeletet kellene biztosítaniuk, hanem meg kellene tartaniuk az órák egy részét is” – írja a pedagógus-szakszervezetek és a kormány hétfői tárgyalásáról a PDSZ.

Azt írják, rákérdeztek, hogy ez pontosan mit jelent, a válasz pedig az volt, hogy az egyik órát például meg kellene tartani (a január 31-i figyelmeztető sztrájk egyébként összesen kétórás, reggel 8-tól 10-ig tart majd).

„Ez nyilvánvalóan tarthatatlan álláspont, hiszen ez azt jelentené, hogy nem csak hogy észrevehetetlen a sztrájk, de még ingyen is dolgoznánk alatta” – írja a szakszervezet.

A még elégséges szolgáltatásokról így nem tudtak megállapodni, a szakszervezetek szerint ha szerdáig nem történik változás, akkor bíróság fog dönteni a kérdésben.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.