Szombaton 73 ezer diák írásbelizik magyarból és matekból – a negyedikesek és hatodikosok valószínűleg még nem voltak ehhez hasonló vizsgahelyzetben, de a nyolcadikosok sem túl gyakran találják magukat szemben ilyen kihívással. Hogyan lehet megakadályozni, hogy az izgalom ne csapjon át pánikba? Mit tehet a gyerek, és mit tehet a szülő?
„A felvételizők legnagyobb ellensége a pánik és a maximalizmus. Van egy egészséges izgalom, ami kell, ami növeli a teljesítményt, de nem szabad, hogy megbénítsa a gyerekeket” – mondja Baloghné Békési Beáta, a középiskolai felvételire készülő diákoknak is segítséget nyújtó Matek Oázis szakmai vezetője. Úgy látja, sokan „túlizgulják” a vizsgát. „Az ötös tanulók különösen le tudnak blokkolni attól, hogy van egy feladat, amivel nem boldogulnak. Nagyon fontos, hogy úgy induljanak el a gyerekek az írásbelire, hogy igen, ez nehéz vizsga lesz. Hogy nem hibátlan megoldást kell produkálni, hanem a lehető legtöbb pontot összegyűjteni. Ez fontos szemléletbeli különbség” – magyarázza.
„Ezt pár napja még tudtad, most miért nem?” „Mi lesz veled, ha ilyen figyelmetlenül számolsz?”
A szaktanár szerint a középiskolai felvételi előtti napokban az ezekhez hasonló, egyébként ártalmatlannak tűnő megjegyzések, kérdések kifejezetten romboló hatásúak lehetnek. „A szülőknek érdemes erre odafigyelni. Jó lenne arról beszélgetniük a gyerekeikkel, hogy mit tehetnek a vizsgán, ha nagyon izgulnak. Hogy érdemes egy pillanatra megállni, nagy levegőt venni, kinézni az ablakon, inni egy korty vizet. A gyerekek önmagukat is erősíthetik olyan mondatokkal, hogy felkészültem, sok mindent tudok, nincs miért aggódnom. Hogy ha nehéz a feladatsor, a többieknek is pont olyan nehéz lesz, mint nekem. A magabiztosság pluszpontokat hoz a felvételin is” – magyarázza.
Ünnepeljétek meg az írásbeli felvételit
„Nagyon jó ötletet hallottunk egy szülőtől két éve. Azt mondta, hogy ők arra készülnek – és ezt a gyerekkel is megbeszélik –, hogy akármilyen is lesz a felvételi, akárhogy is sikerül, ők utána mennek ünnepelni. Megünneplik azt, hogy a gyerek ennyi energiát tett a felkészülésbe, ennyit dolgozott érte. Mindegy, hány pontot szerez, ez mindenképpen nagy teljesítmény” – mondja Baloghné Békési Beáta, aki szerint ez a diákoknak is segíthet abban, hogy a vizsgán is jobban érezzék magukat, „hogy ne azon görcsöljenek, amit nem tudnak, hanem annak örüljenek, amit tudnak”.
Mit nem szabad otthon hagyni?
A legfontosabb dolgokat érdemes már a vizsga előtti este betenni a táskába: a fényképes igazolványt (erre szükség lesz a vizsga elején), a vizet/üdítőt, a csokit/szendvicset, a két-három tollat. „Fontos, hogy ceruzával matematikából csak a rajzokat lehet készíteni. De a legjobb, ha azokat is tollal rajzolják meg a vizsgázók, akkor biztosan nem ceruzával folytatják a feladatok megoldását. Ez fontos, mert a javítók a rajzokon kívül semmit nem értékelhetnek, amit ceruzával írtak le a diákok. Én azt szoktam tanácsolni a gyerekeknek, hogy inkább ne is legyen náluk ceruza” – mondja a szaktanár.
Érdemes karórát is vinni, a telefont ugyanis ki kell majd tenni, azzal nem tudják majd ellenőrizni, hány percük van még a feladatok megoldására. Meglepő tanács lehet ugyan, de egy pulóvert is érdemes betenni – egyrészt azért, mert van, akinek a hőháztartása az izgalom, a feszültség miatt felborul, másrészt a járvány miatt sok iskolában átszellőztetik majd a termeket a magyar- és a matekvizsga között. És ha már járványhelyzet: a maszknak sem szabad otthon maradnia, az iskolák közösségi tereiben ugyanis kötelező eltakarni az orrot és a szájat, sőt több középiskolában vizsga közben is maszkot kell majd viselni.
Inkább vesszen egy pont, mint egy perc
Mit érdemes gyakorolni a következő egy-két napban? „Azt, hogy tollal kell írni, nincs ceruza és radír – még ha az iskolában ehhez is szoktak a diákok. Arra is oda kell figyelni, hogy a számolásnak pontosnak kell lennie, hiszen a végeredményre kapják meg a pontokat a vizsgázók. Mindent érdemes írásban számolni, hiszen a stressz miatt könnyen hibázhatnak, ráadásul utólag könnyebb ellenőrizni a feladatok megoldását, a levezetésre pedig részpontokat kaphatnak” – mondja a Matek Oázis szakmai vezetője, hozzátéve azt is: ha valaki még gyakorolna, tegyen úgy, mintha tényleg vizsgázna, a feladatsort 45 perc alatt oldja meg. „Ha pedig van olyan témakör, amiben bizonytalanok, azt egy jobb összefoglalóból még átnézhetik” – teszi hozzá.
A vizsgán egyébként az egyik legfontosabb „szabály”, hogy nem szabad hosszú időre megállni egy-egy nehezebb feladatnál. „Ha valami nem megy, érdemes gyorsan továbbmenni, megoldani az összes – könnyebbnek tűnő – feladatot, majd visszatérni a nehezebb kérdésekhez. Inkább hagyjunk veszni egy pontot, mint egy percet. Egy-egy kérdés megválaszolásáért ugyanis sokszor csak egy pont jár, még a nehezebbekért is maximum két pont. Jobban járnak a diákok, ha arról az egy-két pontról lemondanak, mint ha sok időre leragadnak egy feladatnál” – magyarázza.
Mi megy nehezen?
A hosszú szöveges feladatok – vágja rá a matematikatanár, aki szerint ezektől azért tartanak a felvételizők, mert nem látják át azonnal az egész feladatot. „Ilyenkor mondatról mondatra kell haladni, mondatonként kigyűjteni az összefüggéseket” – mondja, hozzátéve: a hosszú, több kérdésből álló számolós feladatoknál egyébként is érdemes egyszerre csak egy kérdéssel foglalkozni, a többit akár egy üres lappal le is lehet takarni. Amikor megvan a válasz, akkor lehet továbblépni.
Baloghné Békési Beáta szerint a nyolcadikos feladatsorokban lévő grafikonos és geometriai feladatokkal nem szokott gond lenni, „persze akinek gyengébb a térlátása, annak a geometria nehezebben mehet”. Ennél több problémájuk szokott lenni a diákoknak az „írd le, rajzold fel az összes lehetséges esetet” típusú feladatokkal, ezek ugyanis viszonylag ritkán kerülnek elő az iskolai órákon, pedig a negyedikes, a hatodikos és a nyolcadikos tesztben is szokott lenni ilyen példa. „Emellett azért sokan vannak, akiknek a törtek és a százalékszámításos feladatok is nehézséget jelentenek - ahogyan sok felnőttnek is" – teszi hozzá.
